Ez a szakképzés jövője: még több diákot szívnak fel a vállalatok

A szakképzés rendszerének módosításával a duális képzés képzőhelyeinek száma 8 ezerről 20 ezerre, a diákok száma 50-ről 70 ezerre növekedhet 2018-ra - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára pénteken Esztergomban a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mesteravatóján.

  • MTI
MTI / Ujvári Sándor

"A Parlament elé terjesztett törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az erre vállalkozók két szakmát tanulhassanak iskolai rendszerben, illetve a decentralizált fejlesztési források automatikussá válása erősítse a duális képzés pénzügyi alapjait" - tette hozzá Odrobina László, az 1700-as évekbeli céhes hagyományok felidézésével szervezett mesteravatón.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, a területi kamarákkal közösen országosan több ezer mesterjelölt képzését végzik. A szakképzésben oktatóknak csupán egyharmada rendelkezett mestervizsgával, azonban a színvonal emelése érdekében szeptember elsejétől csak mestervizsgát tett személy oktathat.

Szerencsés László, a megyei kamara elnöke az MTI-nek elmondta, Komárom-Esztergom megyében 2015-ben a támogatott képzés eredményeként 19 szakmában 240 mestert avathatnak.

Képzésükhöz a kamara összesen 55 millió forint támogatást kapott. A mesterképzés presztízsét mutatja, hogy idén a megyei kamara 60 tagja nem támogatott szakmában szerez mesterlevelet.

Az Esztergomban tartott pénteki rendezvény az ország egyik legnagyobb mesteravatója, 13 szakmában 142 jelöltet avattak mesterré. A ceremóniát az 1700-as évekbeli céhes hagyományok szerint szervezték.

A jelöltek a korból származó eredeti nyitott céhláda előtt tettek esküt a fő céhmester, Parragh László, és az atyamester, Szerencsés László előtt és szintén korabeli céhes ivókannából és kupából ittak társpoharat.

A duális képzésben az oktatási intézményekben folytatott elméleti és a vállalatoknál zajló gyakorlati képzés párhuzamosan történik. A duális felsőfokú képzési formában a vállalatok és a felsőoktatási intézmények együttműködési megállapodást kötnek a képzésről, továbbá a cég és a hallgató külön munkaszerződést is köt.

A hallgató minimálisan a minimálbér 60 százalékát megkapja díjazásként havonta a képzés teljes időtartama alatt a vállalattól. Idén szeptemberben 1050 hallgatóval öt gyakorlatigényes alapképzési területen - műszaki, informatika, agrár, természettudomány és gazdaságtudományok - indul el a duális felsőfokú képzés Magyarországon. Az egyetemi, főiskolai duális képzésekről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok.

A duális középfokú képzés lényege, hogy a szakképző iskolák által adott elméleti alapot valóságos, üzemi körülmények között a gyakorlatban is elsajátíthatják a tanulók. Magyarországon a duális szakképzési rendszer 2012-ben indult 37 ezer tanuló részvételével, mára számuk meghaladja az 50 ezret.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.