Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A szakképzés rendszerének módosításával a duális képzés képzőhelyeinek száma 8 ezerről 20 ezerre, a diákok száma 50-ről 70 ezerre növekedhet 2018-ra - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára pénteken Esztergomban a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mesteravatóján.

"A Parlament elé terjesztett törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az erre vállalkozók két szakmát tanulhassanak iskolai rendszerben, illetve a decentralizált fejlesztési források automatikussá válása erősítse a duális képzés pénzügyi alapjait" - tette hozzá Odrobina László, az 1700-as évekbeli céhes hagyományok felidézésével szervezett mesteravatón.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, a területi kamarákkal közösen országosan több ezer mesterjelölt képzését végzik. A szakképzésben oktatóknak csupán egyharmada rendelkezett mestervizsgával, azonban a színvonal emelése érdekében szeptember elsejétől csak mestervizsgát tett személy oktathat.
Szerencsés László, a megyei kamara elnöke az MTI-nek elmondta, Komárom-Esztergom megyében 2015-ben a támogatott képzés eredményeként 19 szakmában 240 mestert avathatnak.
Képzésükhöz a kamara összesen 55 millió forint támogatást kapott. A mesterképzés presztízsét mutatja, hogy idén a megyei kamara 60 tagja nem támogatott szakmában szerez mesterlevelet.
Az Esztergomban tartott pénteki rendezvény az ország egyik legnagyobb mesteravatója, 13 szakmában 142 jelöltet avattak mesterré. A ceremóniát az 1700-as évekbeli céhes hagyományok szerint szervezték.
A jelöltek a korból származó eredeti nyitott céhláda előtt tettek esküt a fő céhmester, Parragh László, és az atyamester, Szerencsés László előtt és szintén korabeli céhes ivókannából és kupából ittak társpoharat.
A duális képzésben az oktatási intézményekben folytatott elméleti és a vállalatoknál zajló gyakorlati képzés párhuzamosan történik. A duális felsőfokú képzési formában a vállalatok és a felsőoktatási intézmények együttműködési megállapodást kötnek a képzésről, továbbá a cég és a hallgató külön munkaszerződést is köt.
A hallgató minimálisan a minimálbér 60 százalékát megkapja díjazásként havonta a képzés teljes időtartama alatt a vállalattól. Idén szeptemberben 1050 hallgatóval öt gyakorlatigényes alapképzési területen - műszaki, informatika, agrár, természettudomány és gazdaságtudományok - indul el a duális felsőfokú képzés Magyarországon. Az egyetemi, főiskolai duális képzésekről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok.
A duális középfokú képzés lényege, hogy a szakképző iskolák által adott elméleti alapot valóságos, üzemi körülmények között a gyakorlatban is elsajátíthatják a tanulók. Magyarországon a duális szakképzési rendszer 2012-ben indult 37 ezer tanuló részvételével, mára számuk meghaladja az 50 ezret.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).