Ez a szakképzés jövője: még több diákot szívnak fel a vállalatok

A szakképzés rendszerének módosításával a duális képzés képzőhelyeinek száma 8 ezerről 20 ezerre, a diákok száma 50-ről 70 ezerre növekedhet 2018-ra - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára pénteken Esztergomban a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mesteravatóján.

  • MTI
MTI / Ujvári Sándor

"A Parlament elé terjesztett törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az erre vállalkozók két szakmát tanulhassanak iskolai rendszerben, illetve a decentralizált fejlesztési források automatikussá válása erősítse a duális képzés pénzügyi alapjait" - tette hozzá Odrobina László, az 1700-as évekbeli céhes hagyományok felidézésével szervezett mesteravatón.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, a területi kamarákkal közösen országosan több ezer mesterjelölt képzését végzik. A szakképzésben oktatóknak csupán egyharmada rendelkezett mestervizsgával, azonban a színvonal emelése érdekében szeptember elsejétől csak mestervizsgát tett személy oktathat.

Szerencsés László, a megyei kamara elnöke az MTI-nek elmondta, Komárom-Esztergom megyében 2015-ben a támogatott képzés eredményeként 19 szakmában 240 mestert avathatnak.

Képzésükhöz a kamara összesen 55 millió forint támogatást kapott. A mesterképzés presztízsét mutatja, hogy idén a megyei kamara 60 tagja nem támogatott szakmában szerez mesterlevelet.

Az Esztergomban tartott pénteki rendezvény az ország egyik legnagyobb mesteravatója, 13 szakmában 142 jelöltet avattak mesterré. A ceremóniát az 1700-as évekbeli céhes hagyományok szerint szervezték.

A jelöltek a korból származó eredeti nyitott céhláda előtt tettek esküt a fő céhmester, Parragh László, és az atyamester, Szerencsés László előtt és szintén korabeli céhes ivókannából és kupából ittak társpoharat.

A duális képzésben az oktatási intézményekben folytatott elméleti és a vállalatoknál zajló gyakorlati képzés párhuzamosan történik. A duális felsőfokú képzési formában a vállalatok és a felsőoktatási intézmények együttműködési megállapodást kötnek a képzésről, továbbá a cég és a hallgató külön munkaszerződést is köt.

A hallgató minimálisan a minimálbér 60 százalékát megkapja díjazásként havonta a képzés teljes időtartama alatt a vállalattól. Idén szeptemberben 1050 hallgatóval öt gyakorlatigényes alapképzési területen - műszaki, informatika, agrár, természettudomány és gazdaságtudományok - indul el a duális felsőfokú képzés Magyarországon. Az egyetemi, főiskolai duális képzésekről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok.

A duális középfokú képzés lényege, hogy a szakképző iskolák által adott elméleti alapot valóságos, üzemi körülmények között a gyakorlatban is elsajátíthatják a tanulók. Magyarországon a duális szakképzési rendszer 2012-ben indult 37 ezer tanuló részvételével, mára számuk meghaladja az 50 ezret.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.