A szakképzés rendszerének módosításával a duális képzés képzőhelyeinek száma 8 ezerről 20 ezerre, a diákok száma 50-ről 70 ezerre növekedhet 2018-ra - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára pénteken Esztergomban a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mesteravatóján.
"A Parlament elé terjesztett törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az erre vállalkozók két szakmát tanulhassanak iskolai rendszerben, illetve a decentralizált fejlesztési források automatikussá válása erősítse a duális képzés pénzügyi alapjait" - tette hozzá Odrobina László, az 1700-as évekbeli céhes hagyományok felidézésével szervezett mesteravatón.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, a területi kamarákkal közösen országosan több ezer mesterjelölt képzését végzik. A szakképzésben oktatóknak csupán egyharmada rendelkezett mestervizsgával, azonban a színvonal emelése érdekében szeptember elsejétől csak mestervizsgát tett személy oktathat.
Szerencsés László, a megyei kamara elnöke az MTI-nek elmondta, Komárom-Esztergom megyében 2015-ben a támogatott képzés eredményeként 19 szakmában 240 mestert avathatnak.
Képzésükhöz a kamara összesen 55 millió forint támogatást kapott. A mesterképzés presztízsét mutatja, hogy idén a megyei kamara 60 tagja nem támogatott szakmában szerez mesterlevelet.
Az Esztergomban tartott pénteki rendezvény az ország egyik legnagyobb mesteravatója, 13 szakmában 142 jelöltet avattak mesterré. A ceremóniát az 1700-as évekbeli céhes hagyományok szerint szervezték.
A jelöltek a korból származó eredeti nyitott céhláda előtt tettek esküt a fő céhmester, Parragh László, és az atyamester, Szerencsés László előtt és szintén korabeli céhes ivókannából és kupából ittak társpoharat.
A duális képzésben az oktatási intézményekben folytatott elméleti és a vállalatoknál zajló gyakorlati képzés párhuzamosan történik. A duális felsőfokú képzési formában a vállalatok és a felsőoktatási intézmények együttműködési megállapodást kötnek a képzésről, továbbá a cég és a hallgató külön munkaszerződést is köt.
A hallgató minimálisan a minimálbér 60 százalékát megkapja díjazásként havonta a képzés teljes időtartama alatt a vállalattól. Idén szeptemberben 1050 hallgatóval öt gyakorlatigényes alapképzési területen - műszaki, informatika, agrár, természettudomány és gazdaságtudományok - indul el a duális felsőfokú képzés Magyarországon. Az egyetemi, főiskolai duális képzésekről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok.
A duális középfokú képzés lényege, hogy a szakképző iskolák által adott elméleti alapot valóságos, üzemi körülmények között a gyakorlatban is elsajátíthatják a tanulók. Magyarországon a duális szakképzési rendszer 2012-ben indult 37 ezer tanuló részvételével, mára számuk meghaladja az 50 ezret.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
