A volt NDK diákjai matekból és természettudományokból is jobbak

A volt NDK területén élő iskolások jobbak matematikában és a természettudományos tantárgyakban, mint a Németország...

  • MTI
Fazekas István

A volt NDK területén élő iskolások jobbak matematikában és a természettudományos tantárgyakban, mint a Németország nyugati tartományaiban tanuló diákok - mutatta ki egy pénteken Berlinben ismertetett felmérés.

A kilencedikes diákok tantárgyi ismereteit vizsgáló felmérésben matematikában, biológiában, fizikában és kémiában is a keleti tartományok végeztek az élen. A legjobbak a szászországi diákok, a második helyen a türingiai iskolások állnak. A 16 tartomány közül nyugatról csak Bajorország és Rajna-Pfalz került az élbolyba a berlini Humboldt Egyetem oktatási szakértőinek felmérésében.

A jelenségnek történelmi okai lehetnek. Az egykori NDK közoktatási rendszerében a humán tárgyaknál fontosabbak voltak a természettudományos tantárgyak és a matematika, és magas színvonalú volt a szaktanárok képzése. Ez a hatás valószínűleg a rendszerváltás után több mint két évtizeddel is érvényesül - mondta Hans Anand Pant, a Humbolt Egyetem oktatásminőség-fejlesztési intézetének igazgatója. Az is fontos, hogy a keleti tartományokban az alaptantervben jellemzően nagyobb a szerepe a reáltárgyaknak - tette hozzá. 

A tartományok közötti eltéréseket általában véve az is magyarázza, hogy a kultúrpolitika és az oktatáspolitika döntően a tartományi kormányok hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor egy sor jelenség országos érvényű. Abban például nincs különbség a tartományok között, hogy a diákok előmenetelét erősen meghatározza a közeg, amelyből származnak. A Humbolt Egyetem felmérése szerint a diplomás családból származó diákok országszerte valamennyi vizsgált tantárgyban nagyobb tudással rendelkeznek és jobban tudják használni ismereteiket, mint a munkáscsaládból származó társaik. A vizsgálatban 1300 iskola összesen 44 ezer diákja vett részt. 

Több oktatási szakember úgy véli, hogy a tartományokat összehasonlító vizsgálatokból nemigen lehet hasznos ismereteket kinyerni. Az ilyen felmérésekben nem vesznek figyelembe egy sor fontos tényezőt, például azt, hogy tartományonként eltérő a bevándorlók aránya, vagy a városi és vidéki régiók megoszlása. Ezért szerintük érdemesebb lenne inkább hasonló helyzetű régiók vagy települések - például nagyvárosok - iskoláit összehasonlítani.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.