A tankötelezettség csökkentése óta 187-szer több a fiatalkorú közmunkás

2012-ben még csak hat 17 év alatti közmunkás volt az országban, de az iskolaelhagyást mérséklő programok állami finanszírozásának csökkentése, valamint a tankötelezettség leszállítása miatt megugrott a szám.

  • Eduline
Közmunkások Gyöngyöspatán.
Túry Gergely

A kormány fokozatosan elvonta az Út a középiskolába és az Út az érettségihez programok állami finanszírozását - írja a 168 Óra. Az iskolaelhagyás mértékének növekedése az idő elteltével egyre több adattal kimutatható. A tankötelezettség 16 évre való leszállítását követően mára 1123 gyerek dolgozik közmunkásként a Belügyminisztérium lapnak küldött tájékoztatása szerint, ami a 17 év alatti munkavállalókra vonatkozik.

Széll Bernadett képviselőt azonban a 18 év alattiakról tájékoztatta a belügy, összesen 1200-1300 diákról. A 25 év alattiakkal kiegészülve már 35 ezer fős közmunkás csoportról lehet beszélni. Az LMP politikusának javaslatát, hogy a parlament szüntesse meg a gyerekközmunkát, leszavazta a kormánypárti többség. A tankötelezettség 18 évre történő visszaállítását a tanárok és civilek is követelik, egységben a szakszervezeti sztrájkbizottsággal.

Az Emmi magyarázata szerint a világ vezető gazdaságait tömörítő OECD átlaga szerint az 5-39 éves korosztály 17,7 évet tölt az oktatásban, ez hazánkban 17,6. Azonban olyan adattal szolgáltak a lapnak, amelyben még nem szerepelhet a 2013-ban bevezetett 16 éves tankötelezettségi korlát, csak a 18 éves korhatárral számolhattak.

A kormány szerint az iskolát 16 évesen elhagyók, illetve a közmunkába csúszók számára is "az iskola a tanulás lehetőségét felnőttkorban is felkínálja, felnőttoktatás keretében életkori korlátozás nélkül kapcsolódhat be bárki újra és szerezhet szakmát, érettségi végzettséget vagy alapfokú iskolai végzettséget".

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.