2012-ben még csak hat 17 év alatti közmunkás volt az országban, de az iskolaelhagyást mérséklő programok állami finanszírozásának csökkentése, valamint a tankötelezettség leszállítása miatt megugrott a szám.
A kormány fokozatosan elvonta az Út a középiskolába és az Út az érettségihez programok állami finanszírozását - írja a 168 Óra. Az iskolaelhagyás mértékének növekedése az idő elteltével egyre több adattal kimutatható. A tankötelezettség 16 évre való leszállítását követően mára 1123 gyerek dolgozik közmunkásként a Belügyminisztérium lapnak küldött tájékoztatása szerint, ami a 17 év alatti munkavállalókra vonatkozik.
Széll Bernadett képviselőt azonban a 18 év alattiakról tájékoztatta a belügy, összesen 1200-1300 diákról. A 25 év alattiakkal kiegészülve már 35 ezer fős közmunkás csoportról lehet beszélni. Az LMP politikusának javaslatát, hogy a parlament szüntesse meg a gyerekközmunkát, leszavazta a kormánypárti többség. A tankötelezettség 18 évre történő visszaállítását a tanárok és civilek is követelik, egységben a szakszervezeti sztrájkbizottsággal.
Az Emmi magyarázata szerint a világ vezető gazdaságait tömörítő OECD átlaga szerint az 5-39 éves korosztály 17,7 évet tölt az oktatásban, ez hazánkban 17,6. Azonban olyan adattal szolgáltak a lapnak, amelyben még nem szerepelhet a 2013-ban bevezetett 16 éves tankötelezettségi korlát, csak a 18 éves korhatárral számolhattak.
A kormány szerint az iskolát 16 évesen elhagyók, illetve a közmunkába csúszók számára is "az iskola a tanulás lehetőségét felnőttkorban is felkínálja, felnőttoktatás keretében életkori korlátozás nélkül kapcsolódhat be bárki újra és szerezhet szakmát, érettségi végzettséget vagy alapfokú iskolai végzettséget".
| A témában ajánljuk |
| Iskolakerülő diákok szüleit zárják ki a közmunkaprogrambólHasználhatatlan tudást kapnak a közmunkások?Százezer közmunkást ültetnek vissza az iskolapadba |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
