A tankönyvbiztos szerint nem nyírják ki a tankönyvkiadókat

A tankönyvfejlesztésért és ellátásért felelős miniszteri biztos szerint már látható az innováció és hatékonyság javulása az új tankönyvellátási rendszerben, és a magánkiadóknak is lesz helye - közülük tizenöten az idén növelték az iskolákba szállított tankönyvek számát. Erről Hegedűs István beszélt szerdai budapesti sajtótájékoztatón.

  • MTI
MTI / Koszticsák Szilárd

Mint kifejtette: két évtizeden keresztül nőttek a tankönyvek árai, idén először csökkentek. A korábbi akkreditációs rendszerben hosszú évekig változatlan formában kerültek az iskolatáskákba a kiadványok, ugyanakkor a mostani tanévben a tankönyvekben a nyomtatott és digitális tartalom összekapcsolásával jelentős újítások jelentek meg. Az új, állami tankönyveket sok kritika érte: ezzel kapcsolatos cikkeinket itt találjátok.

A biztos a hiányzó tankönyvekre vonatkozó kérdésre jelezte: novembertől 10-től a pótlásuk felgyorsul, és minden nap "százasával kerülnek ki" az iskolákba. Így a héten a hiányzó kiadványok lényegi többsége ott lesz, eseti problémák azonban még lehetnek.

A miniszteri biztos az új rendszerről szólva felidézte, hogy a tavaly elfogadott törvény új alapokra helyezte a tankönyvfejlesztést és ellátást, és elkezdődött a nemzeti tankönyvprogram végrehajtása. Az állami tankönyvkiadás jegyében idén két kiadót vásároltak meg, a Nemzedéket Tudása Zrt-t és az Apáczai Kiadót. Arról, hogy hogyan búcsúztak a munkatársak a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadótól, itt olvashattok.

Augusztusban az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel (OFI) együtt három, tankönyvfejlesztéssel is foglalkozó műhelyt egy helyre, az utóbbihoz szervezték. A két társaság összes munkavállalója, eszköze, és kiadványai átkerültek az OFI-hoz állami feladatvállalásként október 1-től.

Kiemelte: mindazon pedagógusok, iskolák, akik a két kiadó könyveit rendelték meg, arra számíthatnak, hogy azokat a jövőben az OFI jelenteti meg. Ezen könyvek, sorozatok ugyanúgy rendelkezésére állnak a pedagógusoknak, iskoláknak, mint eddig - hangsúlyozta. 

Megjegyezte: gőzerővel folytatódik a jövő évi tankönyvellátás előkészítése is. Kérdésre azt mondta: van és lesz is helye a magánkiadóknak az új rendszerben. Mintegy 60 kiadó működik, és idén 15 magánkiadó növelte az iskolákba kiszállított tankönyv mennyiséget. Az iskolák évfolyamként és tantárgyként két tankönyv közül választhattak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) korábban úgy nyilatkozott: a tankönyvpiacot az állam "einstandolta", sikeres tankönyvkiadók köteteit pedig az iskolák meg sem rendelhették - a részleteket itt olvashatjátok.

Kaposi József, az OFI főigazgatója kiemelte: állami tankönyvkiadásnak jó néhány pozitívuma van. A tankönyvek árának csökkenése mellett minőségileg is jobb kiadványok születhetnek az új rendszerben. Ennek része a kísérleti tankönyvek fejlesztése is, amelynek során több mint ezer pedagógus aktív részvételével folyik a kipróbálás.

A papíralapú könyvek és a digitális világ között szeretnének átmenetet teremteni, ennek részeként említette a nemzeti közoktatási portált. Általa az összes tankönyv és tankönyvi tartalom közkinccsé válhat - jegyezte meg. 

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Megújuló tankönyv címmel rendez nemzetközi szakmai konferenciáját szerdán és csütörtökön. Kojanitz László, a TÁMOP fejlesztési program szakmai vezetője rámutatott: nem egyszerűen új módszertani megoldásokról van szó, hanem újra kell gondolni a tankönyvi környezetet is. Az iskolákban a digitális eszközök megjelenése mellett műveltségről, tanulásról alkotott kép az elmúlt években jelentősen megváltozott. 

A konferencia kiemelten foglalkozik a digitális technológia alkalmazásával, az hogyan alakítja át a tananyagot és mennyire változtatja meg a tanulás folyamatát, feltételeit. Szó lesz még a hazai tankönyvkutatás eredményeiről is - mondta.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.