A tankönyvbiztos szerint nem nyírják ki a tankönyvkiadókat

A tankönyvfejlesztésért és ellátásért felelős miniszteri biztos szerint már látható az innováció és hatékonyság javulása az új tankönyvellátási rendszerben, és a magánkiadóknak is lesz helye - közülük tizenöten az idén növelték az iskolákba szállított tankönyvek számát. Erről Hegedűs István beszélt szerdai budapesti sajtótájékoztatón.

  • MTI
MTI / Koszticsák Szilárd

Mint kifejtette: két évtizeden keresztül nőttek a tankönyvek árai, idén először csökkentek. A korábbi akkreditációs rendszerben hosszú évekig változatlan formában kerültek az iskolatáskákba a kiadványok, ugyanakkor a mostani tanévben a tankönyvekben a nyomtatott és digitális tartalom összekapcsolásával jelentős újítások jelentek meg. Az új, állami tankönyveket sok kritika érte: ezzel kapcsolatos cikkeinket itt találjátok.

A biztos a hiányzó tankönyvekre vonatkozó kérdésre jelezte: novembertől 10-től a pótlásuk felgyorsul, és minden nap "százasával kerülnek ki" az iskolákba. Így a héten a hiányzó kiadványok lényegi többsége ott lesz, eseti problémák azonban még lehetnek.

A miniszteri biztos az új rendszerről szólva felidézte, hogy a tavaly elfogadott törvény új alapokra helyezte a tankönyvfejlesztést és ellátást, és elkezdődött a nemzeti tankönyvprogram végrehajtása. Az állami tankönyvkiadás jegyében idén két kiadót vásároltak meg, a Nemzedéket Tudása Zrt-t és az Apáczai Kiadót. Arról, hogy hogyan búcsúztak a munkatársak a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadótól, itt olvashattok.

Augusztusban az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel (OFI) együtt három, tankönyvfejlesztéssel is foglalkozó műhelyt egy helyre, az utóbbihoz szervezték. A két társaság összes munkavállalója, eszköze, és kiadványai átkerültek az OFI-hoz állami feladatvállalásként október 1-től.

Kiemelte: mindazon pedagógusok, iskolák, akik a két kiadó könyveit rendelték meg, arra számíthatnak, hogy azokat a jövőben az OFI jelenteti meg. Ezen könyvek, sorozatok ugyanúgy rendelkezésére állnak a pedagógusoknak, iskoláknak, mint eddig - hangsúlyozta. 

Megjegyezte: gőzerővel folytatódik a jövő évi tankönyvellátás előkészítése is. Kérdésre azt mondta: van és lesz is helye a magánkiadóknak az új rendszerben. Mintegy 60 kiadó működik, és idén 15 magánkiadó növelte az iskolákba kiszállított tankönyv mennyiséget. Az iskolák évfolyamként és tantárgyként két tankönyv közül választhattak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) korábban úgy nyilatkozott: a tankönyvpiacot az állam "einstandolta", sikeres tankönyvkiadók köteteit pedig az iskolák meg sem rendelhették - a részleteket itt olvashatjátok.

Kaposi József, az OFI főigazgatója kiemelte: állami tankönyvkiadásnak jó néhány pozitívuma van. A tankönyvek árának csökkenése mellett minőségileg is jobb kiadványok születhetnek az új rendszerben. Ennek része a kísérleti tankönyvek fejlesztése is, amelynek során több mint ezer pedagógus aktív részvételével folyik a kipróbálás.

A papíralapú könyvek és a digitális világ között szeretnének átmenetet teremteni, ennek részeként említette a nemzeti közoktatási portált. Általa az összes tankönyv és tankönyvi tartalom közkinccsé válhat - jegyezte meg. 

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Megújuló tankönyv címmel rendez nemzetközi szakmai konferenciáját szerdán és csütörtökön. Kojanitz László, a TÁMOP fejlesztési program szakmai vezetője rámutatott: nem egyszerűen új módszertani megoldásokról van szó, hanem újra kell gondolni a tankönyvi környezetet is. Az iskolákban a digitális eszközök megjelenése mellett műveltségről, tanulásról alkotott kép az elmúlt években jelentősen megváltozott. 

A konferencia kiemelten foglalkozik a digitális technológia alkalmazásával, az hogyan alakítja át a tananyagot és mennyire változtatja meg a tanulás folyamatát, feltételeit. Szó lesz még a hazai tankönyvkutatás eredményeiről is - mondta.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.