A szülők is sztrájkot szerveznek

A Facebookon próbálják meggyőzni a szülőket, hogy a tanárok melletti szolidaritásként vegyék ki egy napra a gyereküket az iskolából. Szerintetek jó ötlet, hogy titeket is bevonnának a tiltakozásba? A cikk végén szavazhattok.

  • Eduline
Shutterstock

„Sztrájkoljunk mi is! Ne engedd a gyerekedet 2016. február 29-én iskolába! Három nap hiányzást igazolhat a szülő, legyen ez az első figyelmeztetés!” – áll egy Facebook-csoport felhívásában.

A csoport a szülőket próbálja mozgósítani, hogy ők is „sztrájkoljanak” a maguk módján, csatlakozva a tanárok tiltakozáshullámához.

Kapcsolódó cikkek

Helyretették Lázárt a pedagógusok

A PDSZ faképnél hagyja a kormányt

Már jövőre megújulhatnak a tantervek

Az egyik szervező azt írta: „célunk, hogy a kormányunk lássa be, ez így nem mehet tovább! ! Gyerekeket, pedagógusokat tesznek tönkre. Ez nem hatalmi játszma! ! Itt a gyerekeinkről a jövőről van szó! Csak együtt -közös erővel érhetünk el minőségi változást!”

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.