A szegregáció miatt vizsgál minket az EU, Balog Zoltánt mégis kitüntették a németek

Az oktatásért felelős miniszter Berlinben átvehette a Rainer Hildebrandt emlékérmet a romák társadalmi felzárkózása, valamint a volt NDK-ból elmenekült németek lelki gondozójaként folytatott 1989-es szerepvállalása miatt.

  • eduline/mti
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Balog Zoltán az M1 szombati műsorban azt mondta, a német csendes többség elismeri az Orbán-kormány munkáját, ugyanakkor van "ellenszél" is, vannak, akik be akarják bizonyítani, hogy az Orbán-kabinet miniszterét emberi jogokkal kapcsolatban nem lehet kitüntetni. Utóbbi mondjuk akár az Európai Unió is lehetne, mely pont a romák szegregációja miatt indított kötelezettségszegési eljárást.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország a felzárkózás politikában 2011-ben európai szinten is megjelent, miután elsőként készített európai roma keretstratégiát, továbbá Magyarországnak volt először roma képviselője - tíz éven keresztül - az Európai Parlamentben. Hozzátehető, a roma stratégia végre nem hajtása is közrejátszott a Magyarország ellen indult eljárás megindításában.

A PISA-felmérés eredményeivel kapcsolatos kérdésre válaszolva Balog Zoltán azt mondta, nem érdemes semerre mutogatni, vállalni kell azokat a feladatokat, amelyeket a felmérés kijelöl, bár, mint fogalmazott ez a teszt csak egy bizonyos - és nem biztos, hogy a legfontosabb - szegmensét méri az oktatásnak.

Balog szerint a felmérés rávilágít arra, hogy a hátrányos helyzetű világból nehéz felemelkedni (ebben jelentős a romákat szegregáló rendszer hatása - a Szerk.), és nagy összefogásra van szükség ezeknek a hátrányoknak a leküzdéséhez. Ebből a szempontból az egyik legfontosabb intézkedésnek a hároméves kortól kötelező óvodát említette a miniszter. Az eredmények közül kiemelte, hogy az elmúlt három évben megduplázódott azon roma tanulók száma, akik egyetemre, főiskolára bejutottak.

18 iskola is bezárhat a romák szegregációja miatt

Kaposváron a bíróság ítélete alapján be kell zárni egy iskolát, mert úgy működtették, hogy a döntéshozóknak tudomása volt a roma diákok elkülönítéséről. Ez várhat több iskolára is, ahol a minisztérium felelőssége aligha vitatható. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) 18 iskola esetében indított pert az iskolafenntartók, főleg önkormányzatokkal szemben.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.