Balog Zoltán az M1 szombati műsorban azt mondta, a német csendes többség elismeri az Orbán-kormány munkáját, ugyanakkor van "ellenszél" is, vannak, akik be akarják bizonyítani, hogy az Orbán-kabinet miniszterét emberi jogokkal kapcsolatban nem lehet kitüntetni. Utóbbi mondjuk akár az Európai Unió is lehetne, mely pont a romák szegregációja miatt indított kötelezettségszegési eljárást.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország a felzárkózás politikában 2011-ben európai szinten is megjelent, miután elsőként készített európai roma keretstratégiát, továbbá Magyarországnak volt először roma képviselője - tíz éven keresztül - az Európai Parlamentben. Hozzátehető, a roma stratégia végre nem hajtása is közrejátszott a Magyarország ellen indult eljárás megindításában.

A PISA-felmérés eredményeivel kapcsolatos kérdésre válaszolva Balog Zoltán azt mondta, nem érdemes semerre mutogatni, vállalni kell azokat a feladatokat, amelyeket a felmérés kijelöl, bár, mint fogalmazott ez a teszt csak egy bizonyos - és nem biztos, hogy a legfontosabb - szegmensét méri az oktatásnak.

Balog szerint a felmérés rávilágít arra, hogy a hátrányos helyzetű világból nehéz felemelkedni (ebben jelentős a romákat szegregáló rendszer hatása - a Szerk.), és nagy összefogásra van szükség ezeknek a hátrányoknak a leküzdéséhez. Ebből a szempontból az egyik legfontosabb intézkedésnek a hároméves kortól kötelező óvodát említette a miniszter. Az eredmények közül kiemelte, hogy az elmúlt három évben megduplázódott azon roma tanulók száma, akik egyetemre, főiskolára bejutottak.