Az oktatásért felelős miniszter Berlinben átvehette a Rainer Hildebrandt emlékérmet a romák társadalmi felzárkózása, valamint a volt NDK-ból elmenekült németek lelki gondozójaként folytatott 1989-es szerepvállalása miatt.
Balog Zoltán az M1 szombati műsorban azt mondta, a német csendes többség elismeri az Orbán-kormány munkáját, ugyanakkor van "ellenszél" is, vannak, akik be akarják bizonyítani, hogy az Orbán-kabinet miniszterét emberi jogokkal kapcsolatban nem lehet kitüntetni. Utóbbi mondjuk akár az Európai Unió is lehetne, mely pont a romák szegregációja miatt indított kötelezettségszegési eljárást.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország a felzárkózás politikában 2011-ben európai szinten is megjelent, miután elsőként készített európai roma keretstratégiát, továbbá Magyarországnak volt először roma képviselője - tíz éven keresztül - az Európai Parlamentben. Hozzátehető, a roma stratégia végre nem hajtása is közrejátszott a Magyarország ellen indult eljárás megindításában.
A PISA-felmérés eredményeivel kapcsolatos kérdésre válaszolva Balog Zoltán azt mondta, nem érdemes semerre mutogatni, vállalni kell azokat a feladatokat, amelyeket a felmérés kijelöl, bár, mint fogalmazott ez a teszt csak egy bizonyos - és nem biztos, hogy a legfontosabb - szegmensét méri az oktatásnak.
Balog szerint a felmérés rávilágít arra, hogy a hátrányos helyzetű világból nehéz felemelkedni (ebben jelentős a romákat szegregáló rendszer hatása - a Szerk.), és nagy összefogásra van szükség ezeknek a hátrányoknak a leküzdéséhez. Ebből a szempontból az egyik legfontosabb intézkedésnek a hároméves kortól kötelező óvodát említette a miniszter. Az eredmények közül kiemelte, hogy az elmúlt három évben megduplázódott azon roma tanulók száma, akik egyetemre, főiskolára bejutottak.
18 iskola is bezárhat a romák szegregációja miatt
Kaposváron a bíróság ítélete alapján be kell zárni egy iskolát, mert úgy működtették, hogy a döntéshozóknak tudomása volt a roma diákok elkülönítéséről. Ez várhat több iskolára is, ahol a minisztérium felelőssége aligha vitatható. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) 18 iskola esetében indított pert az iskolafenntartók, főleg önkormányzatokkal szemben.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
