A szakképzés tervezett átalakítása a kommunista munkaerő-tervezés gyakorlatára hasonlít leginkább, amely különböző érdekek mentén egyre többeket terel rossz képzésbe – véli az oktatáskutató, Mártonfi György. Nem igaz, hogy kevés a szakmunkás, a baj az, hogy a végzetteknek csak az egyötöde helyezkedik el a saját szakmájában – írja a hvg.hu.
Mint arról már mi is írtunk, a kormány átszervezné a szakképzést és a középiskolai felvételit is kompetenciateszthez kötné. Ezzel döntenék el, melyik diák mehet gimnáziumba és melyik kerülne be a szakképzésbe. A kormány álláspontja szerint ugyanis „túl sok a diplomás és kevés a szakmunkás”.
A munkaerőpiaci-elemzések ugyanakkor cáfolják ezt a mítoszt. A szakiskolai koncepcióban több helyen is szerepel egy adat, amit a hangzatos kommunikációk során jótékony homály övez: Magyarországon a tanult szakmában elhelyezkedés aránya mindössze 20 százalékos. Azaz csak minden ötödik gyerek helyezkedik el – a szakmunkás-bizonyítvánnyal a zsebében – a saját szakmájában.
Abban minden oktatáskutató egyetért, és a szakképzési kormányzat is mindig hangsúlyozza, hogy a terület már egy hozott problémát kapott örökül, jelesül, hogy az alapfokú oktatásból belépők képzettsége gyakran rendkívül gyenge. Ez konkrétabban annyit tesz, hogy a szakiskolába kerülők nagy része gyakorlatilag funkcionális analfabéta, a legalapvetőbb matematikai műveleteket sem tudja elvégezni, motiválatlan, kudarcos. Eddig ezt a kényszerpályát úgy próbálták kezelni a szakképzőkben dolgozó pedagógusok, hogy megpróbálták kisebb-nagyobb sikerrel valamennyire felzárkóztatni a diákokat. Most nemhogy erre nincs idő a 3 éves képzés során, de a közismereti órák drasztikus csökkentésével gyakorlatilag rendszerszinten lemondtunk róluk.
Le tudnának érettségizni?
Mint Mártonfi György oktatáskutató a hvg.hu-nak elmondta, az alapkérdés valóban az, hogy mit tudunk csinálni a 7-8. évfolyammal. A kompetenciamérésekből ugyanis az derül ki, hogy az általános iskola utolsó két évfolyama gyakorlatilag funkcionálisan nem működik, a szakiskolába bekerülő gyerekek ezen évek alatt sem matematikából, sem szövegértésből nem fejlődnek semmit, ők ellátatlanok maradnak. A közoktatás nem tud mit kezdeni a rosszabb tanulókat, az alsó egyharmaddal.
A teljes cikket a hvg.hu oldalon elolvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
