A szakmunkások ötöde kap állást

euroskills

Mint arról már mi is írtunk, a kormány átszervezné a szakképzést és a középiskolai felvételit is kompetenciateszthez kötné. Ezzel döntenék el, melyik diák mehet gimnáziumba és melyik kerülne be a szakképzésbe. A kormány álláspontja szerint ugyanis „túl sok a diplomás és kevés a szakmunkás”.

A munkaerőpiaci-elemzések ugyanakkor cáfolják ezt a mítoszt. A szakiskolai koncepcióban több helyen is szerepel egy adat, amit a hangzatos kommunikációk során jótékony homály övez: Magyarországon a tanult szakmában elhelyezkedés aránya mindössze 20 százalékos. Azaz csak minden ötödik gyerek helyezkedik el – a szakmunkás-bizonyítvánnyal a zsebében – a saját szakmájában.

Abban minden oktatáskutató egyetért, és a szakképzési kormányzat is mindig hangsúlyozza, hogy a terület már egy hozott problémát kapott örökül, jelesül, hogy az alapfokú oktatásból belépők képzettsége gyakran rendkívül gyenge. Ez konkrétabban annyit tesz, hogy a szakiskolába kerülők nagy része gyakorlatilag funkcionális analfabéta, a legalapvetőbb matematikai műveleteket sem tudja elvégezni, motiválatlan, kudarcos. Eddig ezt a kényszerpályát úgy próbálták kezelni a szakképzőkben dolgozó pedagógusok, hogy megpróbálták kisebb-nagyobb sikerrel valamennyire felzárkóztatni a diákokat. Most nemhogy erre nincs idő a 3 éves képzés során, de a közismereti órák drasztikus csökkentésével gyakorlatilag rendszerszinten lemondtunk róluk.

Le tudnának érettségizni?

Mint Mártonfi György oktatáskutató a hvg.hu-nak elmondta, az alapkérdés valóban az, hogy mit tudunk csinálni a 7-8. évfolyammal. A kompetenciamérésekből ugyanis az derül ki, hogy az általános iskola utolsó két évfolyama gyakorlatilag funkcionálisan nem működik, a szakiskolába bekerülő gyerekek ezen évek alatt sem matematikából, sem szövegértésből nem fejlődnek semmit, ők ellátatlanok maradnak. A közoktatás nem tud mit kezdeni a rosszabb tanulókat, az alsó egyharmaddal.

A teljes cikket a hvg.hu oldalon elolvashatjátok.