A pedagógusok a természettudományokat leradírozó kerettanterv elhalasztását követelik

Az új szakgimnáziumi kerettanerv csak most esett át a szakmai szervezetek véleményezésén, ezért végső formába sem öntötték még, a szakképzési még el sem kezdődött. A Pedagógusok Szakszervezet szerint elfogadhatatlan, hogy még nincs elfogadott kerettanterve a jövő tanévnek, de a tervezett tartalmat is éles kritikával illetik.

  • Eduline

A szervezet közleménye szerint a közismereti kerettantervekből megállapítható, hogy a rendelkezésre álló időben az érettségi vizsgára való felkészítésre kell fordítani az energiákat kilenc-tizenkettedik évfolyamon a szakképzés ismeretanyagának átadására kell fordítani. Ahhoz, hogy valaki érettségit tehessen egy tárgyból, legalább két évig kell azt tanulnia.

Fülöp Máté

tanárlázadásban vezető szerepet játszó Galló Istvánné által vezetett szervezet szerint indokolt, hogy az érettségire felkészítő időszak tanítási óráit döntő mértékben a közismereti tananyag átadására fordítsák. Hogy erre legyen lehetőség, a PSZ a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy a szakgimnáziumokban ne jusson idő a földrajz, a kémia, a fizika, a biológia és az informatika tantárgyakra, és ennek következtében a tanulók - a gimnáziumba járó tanulókhoz képest - hátrányba kerüljenek a felsőfokú iskolai tanulmányokra történő felkészülésben.

Aggályosnak tartják, hogy a szakmai kerettantervek közigazgatási egyeztetése még meg sem kezdődött, s így a szakgimnáziumok valóságos tantárgyi struktúrája nem ismerhető meg. A szakszervezete úgy ítéli meg, hogy a jogszabályok késői megjelenése miatt nincs elégséges idő ahhoz, hogy a szakképzésben az új követelményrendszer szerint induljon meg a felkészítés 2016. szeptember 1-jén.

A problémák miatt a PSZ követeli, halasszák el egy évvel a kerettantervek bevezetését. Az így nyert időt széleskörű szakmai egyeztetésekre használnák fel, hogy azok alapján alakítsák ki a szakgimnáziumok és a szakközépiskolák tantárgystruktúráját.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.