A menekültek és az egyre szélesedő jövedelmi egyenlőtlenség által jelentett globális problémák közös kezelésében állapodtak meg vasárnap a világ hét legfejlettebb gazdaságú országát tömörítő G7 csoport oktatási miniszterei.
A tárcavezetők a nyugat-japáni Okajama prefektúrábeli Kurasikiben tartott kétnapos találkozójukon az Európát sújtó menekültválság árnyékában úgy határoztak: a jövőben együttműködnek annak érdekében, hogy a menekültek és bevándorlók gyerekei hozzájussanak a minőségi oktatáshoz.
Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió képviselői a tanácskozás után kiadott közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy az oktatás jelentős szerepet játszik a nemzetközi közösségben a béke fenntartása terén.
A dokumentumban a miniszterek a radikalizmus és a szélsőségesség elleni küzdelem szempontjából fontosnak nevezték, hogy a fiatalokkal megismertessék az olyan alapértékeket, mint a demokrácia és a jogállamiság. A tárcavezetők megegyeztek arról is, hogy a szegény sorban élő fiatalok és a nők számára is egyenlő lehetőségeket kell biztosítani.
A közös nyilatkozat szerint a G7 országcsoport a jövőben kiemelt figyelmet szentel majd a tudományok és a matematika oktatásának. A mostani kétnapos találkozón született akcióterv szerepelni fog a május 26-án és 27-en esedékes G7-csúcstalálkozó napirendjén is. Utóbbi helyszíne a közép-japáni Mie prefektúra lesz.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
