Április óta nem hirdetett eredményt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a tanodák támogatási pályázatánál, így országosan 200 intézmény sodródott a megszűnés határára, sőt, néhányan már be is fejezték működésüket.
A Emberi Erőforrások Fejlesztése Operatív Programra alapozva indult el az ország számos pontján a tanodafejlesztési-program, amely zömmel a hátrányos helyzetű gyerekeket segítené a hagyományos állami oktatás keretein kívül. A létrejött tanodák saját szakmai programokat indítottak a helyi sajátosságoknak megfelelően, várva a programból származó állami támogatást.
A pénz azonban csaknem érkezett meg. Bár áprilisban már eredményt kellett volna hirdetni, ennek nyoma sincs a programot összefogó Tanodaplatform szerint - derül ki az Abcúgon megjelent írásból. Több tanoda a források elmaradása miatt inkább dobta a korábbi programját és csökkentett módban működnek, de számos délutáni iskola egyszerűen befejezte a működését.
Halogatja a döntést a kormány, tönkremennek a tanodák
Az ország tanodáinak fele már beadta a kulcsot, mert hónapok óta képtelenek kihirdetni a pályázatok eredményeit. A szakemberek legjobb esetben is közmunkásként dolgoznak. Egy éve hiába várnak a pályázati pénzekre a hátrányos helyzetű gyerekeket felzárkóztató tanodák - írja a Délmagyar. A lap szerint Csongrádban hat ilyen csoportnak telt le a pályázat projektideje, de újabb pályázati pénzek még nem érkeztek.
Közel ezer pályázat érkezett az 5 milliárdos forrásra, ebből közel 200 intézménynek kellene forrásokat bizotsítani. A beérkező összeget két évre kapnák, de a szakmai szervezet szerint ez elég is lenne a biztos működéshez.
Mivel a finanszírozás nem folytonos és ez működési bizonytalanságot szül, így elbizonytalanodnak a szülők a programmal kapcsolatban. A halmozottan hátrányos helyzetű diákok esetében ráadásul csak hosszútávon jelentkeznek igazán mérhető változások, ezt is nagyban nehezíti a meg-megszakadó munka.
A bemutatott Fejér megyei Pátka bárányai tanoda a református egyház segítségével igyekszik túlélni az időszakot, de a korábban alkalmazott szakértő pedagógusokat nem tudták mind megtartani, most három tanítóval működnek, új eszközök beszerzésére nagyon szűkösek a lehetőségeik. Ennek következtében a 30-40 fős diákseregből mára csak a helyiek maradtak, 15-en. Országosan sok hasonló helyzetű tanoda van.
A sikeresség mércéje, ha egy gyerek a foglalkozások következtében az iskolában is jobban teljesít. Ezt nehéz biztosítani, ha nem folyamatos a működés: rendre két évre szólnak a pályázatok, ám az újakat csak akkor írják ki, mikor az előző támogatási időszak már lejárt, tehát egy tanévet saját forrásból kell fedeznie a tanodáknak. Az ilyen egy éves szüneteket nehezen bírja el egy mentorprogra, ahol folyamatos szakértő jelenlét kell egy diák mellett.
Az EMMI szerint az idei évre kiírt pályázatok döntési listája "hamarosan elérhetővé válik", de nem mondták meg a portál megkeresésére, hogy pontosan mikor.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
