A bántalmazást, mint nevelési módszert a legtöbben elutasítják, de még mindig vannak, akik elfogadottnak tekintik az eltiltást, kiabálást és a szidalmazást a gyerekekkel szemben - írta a Népszava hétfőn az UNICEF Magyar Bizottságának nem reprezentatív felmérésére hivatkozva.
A szervezetnek a magyar gyermeknevelési szokásokat vizsgáló online kérdőívét mintegy hétezren töltötték ki. A válaszadók között többségben a fiatal-középkorú, Budapesten vagy nagyvárosban élő, jól képzett és jó anyagi körülmények között élő, gyermeket nevelő, segítő nők voltak.
Mint írták, az elfogadható nevelési módszerekre vonatkozó kérdésre adott válaszokat két csoportra lehet osztani, az egyik, az úgynevezett hideg emocionális attitűdűnek nevezett csoportot azok a válaszadók alkották, akik elfogadhatónak tartották az eltiltást, éheztetést, kiabálást, szidalmazást, fizikai bántalmazást.
A válaszadók majdnem fele (45 százalék) valamennyi felsorolt, bántalmazó jellegű nevelési módszert elutasította, e csoport nevelési módszerekről alkotott véleménye többnyire elfogadó, megértő, gyerekközpontú volt, az ilyen nevelési elveket valló szülők ritkán alkalmaznak fizikai büntetést, inkább dicsérnek és megerősítik a helyesnek tartott cselekedeteket - olvasható a lapban.
Az újságnak Tausz Katalin, az UNICEF Magyar Bizottságának gyerekjogi igazgatója elmondta: a gyermekek elleni erőszak csökkentésében a bírósági és a büntetőrendszerek fejlesztése mellett kiemelt szerepe van a szülők támogatásának és a gyermekek képzésének, és tudatosítani kell azt is, milyen következményekkel jár az erőszak, mert csak így érhető el, hogy megváltozzon a társadalom hozzáállása.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
