A bántalmazást, mint nevelési módszert a legtöbben elutasítják, de még mindig vannak, akik elfogadottnak tekintik az eltiltást, kiabálást és a szidalmazást a gyerekekkel szemben - írta a Népszava hétfőn az UNICEF Magyar Bizottságának nem reprezentatív felmérésére hivatkozva.
A szervezetnek a magyar gyermeknevelési szokásokat vizsgáló online kérdőívét mintegy hétezren töltötték ki. A válaszadók között többségben a fiatal-középkorú, Budapesten vagy nagyvárosban élő, jól képzett és jó anyagi körülmények között élő, gyermeket nevelő, segítő nők voltak.
Mint írták, az elfogadható nevelési módszerekre vonatkozó kérdésre adott válaszokat két csoportra lehet osztani, az egyik, az úgynevezett hideg emocionális attitűdűnek nevezett csoportot azok a válaszadók alkották, akik elfogadhatónak tartották az eltiltást, éheztetést, kiabálást, szidalmazást, fizikai bántalmazást.
A válaszadók majdnem fele (45 százalék) valamennyi felsorolt, bántalmazó jellegű nevelési módszert elutasította, e csoport nevelési módszerekről alkotott véleménye többnyire elfogadó, megértő, gyerekközpontú volt, az ilyen nevelési elveket valló szülők ritkán alkalmaznak fizikai büntetést, inkább dicsérnek és megerősítik a helyesnek tartott cselekedeteket - olvasható a lapban.
Az újságnak Tausz Katalin, az UNICEF Magyar Bizottságának gyerekjogi igazgatója elmondta: a gyermekek elleni erőszak csökkentésében a bírósági és a büntetőrendszerek fejlesztése mellett kiemelt szerepe van a szülők támogatásának és a gyermekek képzésének, és tudatosítani kell azt is, milyen következményekkel jár az erőszak, mert csak így érhető el, hogy megváltozzon a társadalom hozzáállása.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
