A bántalmazást, mint nevelési módszert a legtöbben elutasítják, de még mindig vannak, akik elfogadottnak tekintik az eltiltást, kiabálást és a szidalmazást a gyerekekkel szemben - írta a Népszava hétfőn az UNICEF Magyar Bizottságának nem reprezentatív felmérésére hivatkozva.
A szervezetnek a magyar gyermeknevelési szokásokat vizsgáló online kérdőívét mintegy hétezren töltötték ki. A válaszadók között többségben a fiatal-középkorú, Budapesten vagy nagyvárosban élő, jól képzett és jó anyagi körülmények között élő, gyermeket nevelő, segítő nők voltak.
Mint írták, az elfogadható nevelési módszerekre vonatkozó kérdésre adott válaszokat két csoportra lehet osztani, az egyik, az úgynevezett hideg emocionális attitűdűnek nevezett csoportot azok a válaszadók alkották, akik elfogadhatónak tartották az eltiltást, éheztetést, kiabálást, szidalmazást, fizikai bántalmazást.
A válaszadók majdnem fele (45 százalék) valamennyi felsorolt, bántalmazó jellegű nevelési módszert elutasította, e csoport nevelési módszerekről alkotott véleménye többnyire elfogadó, megértő, gyerekközpontú volt, az ilyen nevelési elveket valló szülők ritkán alkalmaznak fizikai büntetést, inkább dicsérnek és megerősítik a helyesnek tartott cselekedeteket - olvasható a lapban.
Az újságnak Tausz Katalin, az UNICEF Magyar Bizottságának gyerekjogi igazgatója elmondta: a gyermekek elleni erőszak csökkentésében a bírósági és a büntetőrendszerek fejlesztése mellett kiemelt szerepe van a szülők támogatásának és a gyermekek képzésének, és tudatosítani kell azt is, milyen következményekkel jár az erőszak, mert csak így érhető el, hogy megváltozzon a társadalom hozzáállása.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
