A bántalmazást, mint nevelési módszert a legtöbben elutasítják, de még mindig vannak, akik elfogadottnak tekintik az eltiltást, kiabálást és a szidalmazást a gyerekekkel szemben - írta a Népszava hétfőn az UNICEF Magyar Bizottságának nem reprezentatív felmérésére hivatkozva.
A szervezetnek a magyar gyermeknevelési szokásokat vizsgáló online kérdőívét mintegy hétezren töltötték ki. A válaszadók között többségben a fiatal-középkorú, Budapesten vagy nagyvárosban élő, jól képzett és jó anyagi körülmények között élő, gyermeket nevelő, segítő nők voltak.
Mint írták, az elfogadható nevelési módszerekre vonatkozó kérdésre adott válaszokat két csoportra lehet osztani, az egyik, az úgynevezett hideg emocionális attitűdűnek nevezett csoportot azok a válaszadók alkották, akik elfogadhatónak tartották az eltiltást, éheztetést, kiabálást, szidalmazást, fizikai bántalmazást.
A válaszadók majdnem fele (45 százalék) valamennyi felsorolt, bántalmazó jellegű nevelési módszert elutasította, e csoport nevelési módszerekről alkotott véleménye többnyire elfogadó, megértő, gyerekközpontú volt, az ilyen nevelési elveket valló szülők ritkán alkalmaznak fizikai büntetést, inkább dicsérnek és megerősítik a helyesnek tartott cselekedeteket - olvasható a lapban.
Az újságnak Tausz Katalin, az UNICEF Magyar Bizottságának gyerekjogi igazgatója elmondta: a gyermekek elleni erőszak csökkentésében a bírósági és a büntetőrendszerek fejlesztése mellett kiemelt szerepe van a szülők támogatásának és a gyermekek képzésének, és tudatosítani kell azt is, milyen következményekkel jár az erőszak, mert csak így érhető el, hogy megváltozzon a társadalom hozzáállása.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
