A legtöbb Pest megyei iskolában már van fűtés

Kisebb átmeneti gondoktól eltekintve rendben újraindította a fűtést a szolgáltató azokban a Pest megyei iskolákban...

  • MTI

Kisebb átmeneti gondoktól eltekintve rendben újraindította a fűtést a szolgáltató azokban a Pest megyei iskolákban, amelyekben a fenntartó megyei önkormányzat tartozása miatt hónapokkal ezelőtt kikapcsolták a gázt – közölte a megyeháza sajtófőnöke hétfőn. A fűtés és meleg víz nélkül maradt iskolákról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Didergő diákok az osztályteremben - további fotókért kattints
MTI Fotó: Illyés Tibor

Ambrus András elmondta, hogy több iskolában már október 20-án - a Belügyminisztérium, az önkormányzat és a gázszolgáltató közötti megállapodás napján – sikerült újraindítani a fűtési rendszert. A leghamarabb az aszódi, az ócsai, az örkényi és a szigetszentmiklósi középiskolában melegedtek fel a radiátorok. Múlt csütörtökön  beüzemelték a rendszert a ceglédi Bem József Műszaki Szakközép– és Szakiskolában is, ám egy részprobléma oda hétfőn szerelőt kellett hívni, így ott még kissé akadozik a szolgáltatás – tette hozzá a sajtófőnök.

Október 21-én további tíz megyei fenntartású oktatási intézményben kezdtek fűteni, míg a gödöllői Madách Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban hétfőtől melegek ismét a radiátorok. Noha a dabasi Táncsics Mihály Gimnáziumban is megtörtént múlt csütörtökön a visszakötés, a próbafűtést csak hétfőn tudják elkezdeni – magyarázta Ambrus András.

A sajtófőnök elmondta, hogy a péceli Fáy András Mezőgazdasági, Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tanulóinak, dolgozóinak kell a legtovább várniuk a fűtés újraindítására, mert abban az intézményben nem a Tigáz, hanem a Főgáz szolgáltat. A "technikai átfutási idő" ez esetben kicsit hosszabb, de keddtől nagy valószínűséggel ebben az intézményben is helyreáll a rend – közölte a megyeháza sajtófőnöke.

 
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.