Egy nappal a Nobel-békedíj idei nyertesének kihirdetése előtt egy 16 éves pakisztáni lány, egy megerőszakolt nőket...
Egy nappal a Nobel-békedíj idei nyertesének kihirdetése előtt egy 16 éves pakisztáni lány, egy megerőszakolt nőket segítő kongói orvos, valamint orosz és fehérorosz emberi jogi aktivisták számítanak a díj legesélyesebb várományosainak.
A jelölti listán szereplőket nem hozzák nyilvánosságra, csak azok a nevek ismertek, amelyeket maga a jelölő hoz nyilvánosságra. Hivatalosan egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a lista idén 209 magánszemély és 50 szervezet nevét tartalmazza.
Számos Nobel-szakértő a pakisztáni Malala Juszufzait tartja a legesélyesebbnek, aki az utóbbi években a lányok oktatásáért folyó harc globális jelképévé vált. A tálibok bosszúból megpróbálták megölni, amiért blogot vezetett arról, hogy milyen kislányként a tálibok által ellenőrzött északnyugat-pakisztáni Szvát-völgyben élni, ahol a szélsőséges iszlamisták a lányoknak, nőknek megtiltották, hogy iskolába járjanak.
"Ha Malala kapja a díjat, az rendkívül fontos üzenetet közvetít a világnak, mégpedig azt, hogy a béke elérése, a demokrácia építése és az emberi jogok érvényesítése érdekében nagy fontossággal bír az oktatás, és különösen a lányok és a nők oktatása" - közölte Kristian Berg Harpviken, az Oslói Nemzetközi Békekutató Intézet (PRIO) igazgatója.
Malala messze a legfiatalabb díjazott lenne a Nobel-díj történetében, sokak éppen ezért ellenzik kitüntetését. Tilman Brück, a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) igazgatója azon véleményének adott hangot, hogy "nem lenne etikus, ha a díjat egy gyereknek adnák".
Egy amerikai újságíró, Scott London pedig azt írta, hogy "egy ilyen döntés ellentétes hatást válthat ki, és kockázatos is a bizottságra nézve, különösképpen az utóbbi évek olyan kevésbé szerencsés választásai után, mint Barack Obama 2009-es és az Európai Unió 2012-es kitüntetése".
Maga Malala is úgy gondolja, hogy még nem érdemelte ki a kitüntetést. "Szerintem többet is elérhetek, annyira sok mindent nem tettem, hogy azért Nobel-békedíjat kapjak" - mondta.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
