A lányok oktatásáért harcoló Malala a legesélyesebb a Nobel-békedíjra

Egy nappal a Nobel-békedíj idei nyertesének kihirdetése előtt egy 16 éves pakisztáni lány, egy megerőszakolt nőket...

  • MTI
MTI / EPA / T. Mughal

Egy nappal a Nobel-békedíj idei nyertesének kihirdetése előtt egy 16 éves pakisztáni lány, egy megerőszakolt nőket segítő kongói orvos, valamint orosz és fehérorosz emberi jogi aktivisták számítanak a díj legesélyesebb várományosainak.

A jelölti listán szereplőket nem hozzák nyilvánosságra, csak azok a nevek ismertek, amelyeket maga a jelölő hoz nyilvánosságra. Hivatalosan egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a lista idén 209 magánszemély és 50 szervezet nevét tartalmazza.

Számos Nobel-szakértő a pakisztáni Malala Juszufzait tartja a legesélyesebbnek, aki az utóbbi években a lányok oktatásáért folyó harc globális jelképévé vált. A tálibok bosszúból megpróbálták megölni, amiért blogot vezetett arról, hogy milyen kislányként a tálibok által ellenőrzött északnyugat-pakisztáni Szvát-völgyben élni, ahol a szélsőséges iszlamisták a lányoknak, nőknek megtiltották, hogy iskolába járjanak.

"Ha Malala kapja a díjat, az rendkívül fontos üzenetet közvetít a világnak, mégpedig azt, hogy a béke elérése, a demokrácia építése és az emberi jogok érvényesítése érdekében nagy fontossággal bír az oktatás, és különösen a lányok és a nők oktatása" - közölte Kristian Berg Harpviken, az Oslói Nemzetközi Békekutató Intézet (PRIO) igazgatója.

Malala messze a legfiatalabb díjazott lenne a Nobel-díj történetében, sokak éppen ezért ellenzik kitüntetését. Tilman Brück, a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) igazgatója azon véleményének adott hangot, hogy "nem lenne etikus, ha a díjat egy gyereknek adnák".

Egy amerikai újságíró, Scott London pedig azt írta, hogy "egy ilyen döntés ellentétes hatást válthat ki, és kockázatos is a bizottságra nézve, különösképpen az utóbbi évek olyan kevésbé szerencsés választásai után, mint Barack Obama 2009-es és az Európai Unió 2012-es kitüntetése".

Maga Malala is úgy gondolja, hogy még nem érdemelte ki a kitüntetést. "Szerintem többet is elérhetek, annyira sok mindent nem tettem, hogy azért Nobel-békedíjat kapjak" - mondta.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.