A lányok oktatásáért harcoló Malala a legesélyesebb a Nobel-békedíjra

Egy nappal a Nobel-békedíj idei nyertesének kihirdetése előtt egy 16 éves pakisztáni lány, egy megerőszakolt nőket...

  • MTI
MTI / EPA / T. Mughal

Egy nappal a Nobel-békedíj idei nyertesének kihirdetése előtt egy 16 éves pakisztáni lány, egy megerőszakolt nőket segítő kongói orvos, valamint orosz és fehérorosz emberi jogi aktivisták számítanak a díj legesélyesebb várományosainak.

A jelölti listán szereplőket nem hozzák nyilvánosságra, csak azok a nevek ismertek, amelyeket maga a jelölő hoz nyilvánosságra. Hivatalosan egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a lista idén 209 magánszemély és 50 szervezet nevét tartalmazza.

Számos Nobel-szakértő a pakisztáni Malala Juszufzait tartja a legesélyesebbnek, aki az utóbbi években a lányok oktatásáért folyó harc globális jelképévé vált. A tálibok bosszúból megpróbálták megölni, amiért blogot vezetett arról, hogy milyen kislányként a tálibok által ellenőrzött északnyugat-pakisztáni Szvát-völgyben élni, ahol a szélsőséges iszlamisták a lányoknak, nőknek megtiltották, hogy iskolába járjanak.

"Ha Malala kapja a díjat, az rendkívül fontos üzenetet közvetít a világnak, mégpedig azt, hogy a béke elérése, a demokrácia építése és az emberi jogok érvényesítése érdekében nagy fontossággal bír az oktatás, és különösen a lányok és a nők oktatása" - közölte Kristian Berg Harpviken, az Oslói Nemzetközi Békekutató Intézet (PRIO) igazgatója.

Malala messze a legfiatalabb díjazott lenne a Nobel-díj történetében, sokak éppen ezért ellenzik kitüntetését. Tilman Brück, a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) igazgatója azon véleményének adott hangot, hogy "nem lenne etikus, ha a díjat egy gyereknek adnák".

Egy amerikai újságíró, Scott London pedig azt írta, hogy "egy ilyen döntés ellentétes hatást válthat ki, és kockázatos is a bizottságra nézve, különösképpen az utóbbi évek olyan kevésbé szerencsés választásai után, mint Barack Obama 2009-es és az Európai Unió 2012-es kitüntetése".

Maga Malala is úgy gondolja, hogy még nem érdemelte ki a kitüntetést. "Szerintem többet is elérhetek, annyira sok mindent nem tettem, hogy azért Nobel-békedíjat kapjak" - mondta.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.