Meglepő fordulat: a kormány máris lemondott a kerekasztalról?

Feldarabolhatják a Kliket, miközben már a kormány sem bízik a kerekasztalban – erről ír a Figyelő.

  • Eduline
Túry Gergely

A Figyelő szakmai forrásokra hivatkozva arról ír csütörtökön megjelent számában, hogy már létezik koncepció arra, pontosan hogyan alakítanák át a Kliket.

A lap szerint megyénként 1-1 tankerület lenne, Budapesten pedig 5-6, amik valódi gazdálkodási és szervezeti jogkörökkel rendelkeznének.

A cikk a forrására hivatkozva arról is ír, hogy már a kormány sem bízik a Köznevelési Kerekasztal sikerében, sőt, KK-nak meg vannak számlálva a napjai.

Ma írtunk arról, mit ajánl a tiltakozó pedagógusoknak a kormány, ebben is szerepel a Klik decentralizációja, de nem ennyire részletesen.

A tiltakozásokat itt követhetitek nyomon.

Cikkünk megjelenése után az államtitkársá cáfolta, hogy lemondott volna  kormány a kerekasztalról, és a következő közleményt juttatta el az Eduline-hoz:

Nem tükrözik a valóságot azok a híresztelések, amelyek szerint „az oktatás jövője nem a kormány által létrehozott Köznevelési Kerekasztalon dől el, annak meg vannak számlálva a napjai.”

A Köznevelési Kerekasztal hosszú távon kívánja segíteni az oktatási rendszer átszervezését és működését. A kerekasztalnak az a célja, hogy a problémákra közös megoldás szülessen, éppen ezért a kormány minden felvetést meghallgat.

A legutóbbi, február 23-i ülésen valóban felmerült annak a lehetősége, hogy a jelenlegi 198 helyett 20 (19 megyei és egy fővárosi) tankerületet alakítsanak ki. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár az ülés utáni sajtótájékoztatón jelezte: a tárcának még nincs kiérlelt álláspontja ebben az ügyben, a munkacsoportok javában dolgoznak a koncepció kialakításán. Ugyanakkor egy olyan modellt működőképesnek lát, amelyikben elválik egymástól a szakmai és a gazdasági irányítás.

 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.