Meglepő fordulat: a kormány máris lemondott a kerekasztalról?

Feldarabolhatják a Kliket, miközben már a kormány sem bízik a kerekasztalban – erről ír a Figyelő.

  • Eduline
Túry Gergely

A Figyelő szakmai forrásokra hivatkozva arról ír csütörtökön megjelent számában, hogy már létezik koncepció arra, pontosan hogyan alakítanák át a Kliket.

A lap szerint megyénként 1-1 tankerület lenne, Budapesten pedig 5-6, amik valódi gazdálkodási és szervezeti jogkörökkel rendelkeznének.

A cikk a forrására hivatkozva arról is ír, hogy már a kormány sem bízik a Köznevelési Kerekasztal sikerében, sőt, KK-nak meg vannak számlálva a napjai.

Ma írtunk arról, mit ajánl a tiltakozó pedagógusoknak a kormány, ebben is szerepel a Klik decentralizációja, de nem ennyire részletesen.

A tiltakozásokat itt követhetitek nyomon.

Cikkünk megjelenése után az államtitkársá cáfolta, hogy lemondott volna  kormány a kerekasztalról, és a következő közleményt juttatta el az Eduline-hoz:

Nem tükrözik a valóságot azok a híresztelések, amelyek szerint „az oktatás jövője nem a kormány által létrehozott Köznevelési Kerekasztalon dől el, annak meg vannak számlálva a napjai.”

A Köznevelési Kerekasztal hosszú távon kívánja segíteni az oktatási rendszer átszervezését és működését. A kerekasztalnak az a célja, hogy a problémákra közös megoldás szülessen, éppen ezért a kormány minden felvetést meghallgat.

A legutóbbi, február 23-i ülésen valóban felmerült annak a lehetősége, hogy a jelenlegi 198 helyett 20 (19 megyei és egy fővárosi) tankerületet alakítsanak ki. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár az ülés utáni sajtótájékoztatón jelezte: a tárcának még nincs kiérlelt álláspontja ebben az ügyben, a munkacsoportok javában dolgoznak a koncepció kialakításán. Ugyanakkor egy olyan modellt működőképesnek lát, amelyikben elválik egymástól a szakmai és a gazdasági irányítás.

 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.