A jelenlegi formájában tényleg vége lehet a Kliknek

Egyre valószínűbb, hogy jelenlegi formájában nem működhet tovább a Klik. Bár a kormány aligha szüntetni meg az intézményt, a központosított jellege – amiért eleve létrehozták – elveszhet. Erre utalnak Balog Zoltán és Palkovics László utóbbi 24 órában tett kijelentései.

  • eduline/mti
Túry Gergely

Az oktatásban nem megfelelő a jelenlegi túlcentralizáltság, mert a döntések túl távol kerültek az iskoláktól - jelentette ki az oktatásért felelős államtitkár szerdán az M1-en.

Hogy milyen formában alakítsák át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik), azt az oktatási kerekasztalon határozzák meg – mondta az államtitkár.

Szerinte nem szerencsés, hogy az iskolaigazgatóktól olyan hatásköröket vontak el, amelyek segítségével a legjobban működtethetőek az intézmények, és sok esetben szerencsésebb volna, ha a fenntartó és a működtető ugyanaz lenne.

Kapcsolódó cikkek

A Klik szerint nem listázták a sztrájkoló diákokat

Jelenteni kellett egy iskolában, ki sztrájkol hétfőn

Itt vannak a Civil Közoktatási Platform azonnali követelései

Németh Szilárd a migránsozást vetette be az oktatásról szóló vitában

Ezzel úgy látszik, valamennyire megpróbálják kijavítani a Klik hibáit úgy, hogy közben a fenntartó – névleg legalábbis – megmaradjon.

Erre utal, hogy tegnap a Parlamentben már Balog Zoltán miniszter is arról beszélt, több fenntartó kell a közoktatásban.

A tiltakozók – és már több ellenzéki párt – ugyanakkor a Klik teljes megszüntetését szeretné elérni. Ezt aligha lépheti meg a kormány, mivel az az utóbbi évek oktatáspolitikai kudarcának a beismerése lenne.Ezért sokkal valószínűbb az a forgatókönyv, hogy a következő hónapokban tényleg átalakítják a Kliket, miközben rendezik a pénzügyi helyzetét.

A közoktatásban zajló tiltakozásról minden friss hírt itt találtok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.