A holland közszolgálati adó komolyan (be)veszi a drogokat
Kipróbálják a szereket, hogy más is csak felelősen fogyaszthassa, ha akarja.
Eduline
Európa legtöbb országában nem az a kérdés, hogy a fiatalok drogoznak-e valamikor az életük során, hanem az, hogy mikor. Ez azokra az országokra, köztük Magyarországra is igaz, ahol kimondottan tiltott, illegális a drogok használata. A legalizációban élen járó Hollandia azonban más utat választott.
Minden ötödik iskoláskorú fiatal fogyasztott már életében valamilyen kábítószert - írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2015 című kiadványában. A statisztikai hivatal kiadványában az olvasható: a Nemzeti Drog Fókuszpont 2015-ös jelentése szerint minden tizedik felnőtt és minden ötödik iskoláskorú gyermek vagy fiatal fogyasztott már életében valamilyen kábítószert, leggyakrabban kannabiszt, ecstasyt vagy amfetamint.
A fiatalok motivációja a drogfogyasztásra lényegesen alacsonyabb annak tudatában, hogy ez nem szolgálja igazán a felnőttek rendszere elleni lázadást. Széles körben ugyanúgy kipróbálják a különböző kábítószereket, de a prevenció, a felvilágosítás és az egészségügyi és szociális rendszer összehangolt, hatékony működése miatt kevés problémát jelent a drogpiac a társadalomra, különösen a fiatalokra.
Míg ott legalizáció a szerek összetételének ellenőrzését is magával hozta, addig Magyarországon a tiltás arra ösztönzi a készítőket, hogy a kémiai összetétel megváltoztatásával "még be nem tiltott" dizájnerdrogokat hozzanak létre, aminek élettani hatásai ismeretlenek, számos halálesetet és őrjöngést okozva ezzel.
A holland közszolgálati adón, a BNN-en fut a fiatalok felvilágosítását szolgáló Spuiten en Slikken (Lövés és nyelés), valamint YouTube-on ennek testvére, a DrugsLab. Utóbbi ismert szerek kipróbálására szakosodott, hogy bemutassák és őszintén beszéljenek a különböző drogok hatásairól. Lényegében azért csinálják, hogy csak az nyúljon szerekhez, akiket nem lehet eltántorítani tőle - de önmagában nem ez a cél. Minden pro és kontra elhangzik, tehát nem lehet szó a fiatalok befolyásolásáról, a fiatalos megfogalmazás és előadásmód pedig a közérthetőséget segíti.
A magyar iskola ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnának vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
