A holland közszolgálati adó komolyan (be)veszi a drogokat
Kipróbálják a szereket, hogy más is csak felelősen fogyaszthassa, ha akarja.
Eduline
Európa legtöbb országában nem az a kérdés, hogy a fiatalok drogoznak-e valamikor az életük során, hanem az, hogy mikor. Ez azokra az országokra, köztük Magyarországra is igaz, ahol kimondottan tiltott, illegális a drogok használata. A legalizációban élen járó Hollandia azonban más utat választott.
Minden ötödik iskoláskorú fiatal fogyasztott már életében valamilyen kábítószert - írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2015 című kiadványában. A statisztikai hivatal kiadványában az olvasható: a Nemzeti Drog Fókuszpont 2015-ös jelentése szerint minden tizedik felnőtt és minden ötödik iskoláskorú gyermek vagy fiatal fogyasztott már életében valamilyen kábítószert, leggyakrabban kannabiszt, ecstasyt vagy amfetamint.
A fiatalok motivációja a drogfogyasztásra lényegesen alacsonyabb annak tudatában, hogy ez nem szolgálja igazán a felnőttek rendszere elleni lázadást. Széles körben ugyanúgy kipróbálják a különböző kábítószereket, de a prevenció, a felvilágosítás és az egészségügyi és szociális rendszer összehangolt, hatékony működése miatt kevés problémát jelent a drogpiac a társadalomra, különösen a fiatalokra.
Míg ott legalizáció a szerek összetételének ellenőrzését is magával hozta, addig Magyarországon a tiltás arra ösztönzi a készítőket, hogy a kémiai összetétel megváltoztatásával "még be nem tiltott" dizájnerdrogokat hozzanak létre, aminek élettani hatásai ismeretlenek, számos halálesetet és őrjöngést okozva ezzel.
A holland közszolgálati adón, a BNN-en fut a fiatalok felvilágosítását szolgáló Spuiten en Slikken (Lövés és nyelés), valamint YouTube-on ennek testvére, a DrugsLab. Utóbbi ismert szerek kipróbálására szakosodott, hogy bemutassák és őszintén beszéljenek a különböző drogok hatásairól. Lényegében azért csinálják, hogy csak az nyúljon szerekhez, akiket nem lehet eltántorítani tőle - de önmagában nem ez a cél. Minden pro és kontra elhangzik, tehát nem lehet szó a fiatalok befolyásolásáról, a fiatalos megfogalmazás és előadásmód pedig a közérthetőséget segíti.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Bár a 2026/2027-es tanévtől ismét minden magyar egyetemista előtt megnyílik az Erasmus lehetősége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint ettől a program még nem válik mindenki számára ténylegesen hozzáférhetővé. A szervezet három komoly problémára hívta fel a figyelmet.
Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.