Kipróbálják a szereket, hogy más is csak felelősen fogyaszthassa, ha akarja.
Európa legtöbb országában nem az a kérdés, hogy a fiatalok drogoznak-e valamikor az életük során, hanem az, hogy mikor. Ez azokra az országokra, köztük Magyarországra is igaz, ahol kimondottan tiltott, illegális a drogok használata. A legalizációban élen járó Hollandia azonban más utat választott.
A diákok ötöde fogyasztott már valamilyen drogot
Minden ötödik iskoláskorú fiatal fogyasztott már életében valamilyen kábítószert - írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2015 című kiadványában. A statisztikai hivatal kiadványában az olvasható: a Nemzeti Drog Fókuszpont 2015-ös jelentése szerint minden tizedik felnőtt és minden ötödik iskoláskorú gyermek vagy fiatal fogyasztott már életében valamilyen kábítószert, leggyakrabban kannabiszt, ecstasyt vagy amfetamint.
A fiatalok motivációja a drogfogyasztásra lényegesen alacsonyabb annak tudatában, hogy ez nem szolgálja igazán a felnőttek rendszere elleni lázadást. Széles körben ugyanúgy kipróbálják a különböző kábítószereket, de a prevenció, a felvilágosítás és az egészségügyi és szociális rendszer összehangolt, hatékony működése miatt kevés problémát jelent a drogpiac a társadalomra, különösen a fiatalokra.
Míg ott legalizáció a szerek összetételének ellenőrzését is magával hozta, addig Magyarországon a tiltás arra ösztönzi a készítőket, hogy a kémiai összetétel megváltoztatásával "még be nem tiltott" dizájnerdrogokat hozzanak létre, aminek élettani hatásai ismeretlenek, számos halálesetet és őrjöngést okozva ezzel.
A holland közszolgálati adón, a BNN-en fut a fiatalok felvilágosítását szolgáló Spuiten en Slikken (Lövés és nyelés), valamint YouTube-on ennek testvére, a DrugsLab. Utóbbi ismert szerek kipróbálására szakosodott, hogy bemutassák és őszintén beszéljenek a különböző drogok hatásairól. Lényegében azért csinálják, hogy csak az nyúljon szerekhez, akiket nem lehet eltántorítani tőle - de önmagában nem ez a cél. Minden pro és kontra elhangzik, tehát nem lehet szó a fiatalok befolyásolásáról, a fiatalos megfogalmazás és előadásmód pedig a közérthetőséget segíti.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
