A holland közszolgálati adó komolyan (be)veszi a drogokat
Kipróbálják a szereket, hogy más is csak felelősen fogyaszthassa, ha akarja.
Eduline
Európa legtöbb országában nem az a kérdés, hogy a fiatalok drogoznak-e valamikor az életük során, hanem az, hogy mikor. Ez azokra az országokra, köztük Magyarországra is igaz, ahol kimondottan tiltott, illegális a drogok használata. A legalizációban élen járó Hollandia azonban más utat választott.
Minden ötödik iskoláskorú fiatal fogyasztott már életében valamilyen kábítószert - írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2015 című kiadványában. A statisztikai hivatal kiadványában az olvasható: a Nemzeti Drog Fókuszpont 2015-ös jelentése szerint minden tizedik felnőtt és minden ötödik iskoláskorú gyermek vagy fiatal fogyasztott már életében valamilyen kábítószert, leggyakrabban kannabiszt, ecstasyt vagy amfetamint.
A fiatalok motivációja a drogfogyasztásra lényegesen alacsonyabb annak tudatában, hogy ez nem szolgálja igazán a felnőttek rendszere elleni lázadást. Széles körben ugyanúgy kipróbálják a különböző kábítószereket, de a prevenció, a felvilágosítás és az egészségügyi és szociális rendszer összehangolt, hatékony működése miatt kevés problémát jelent a drogpiac a társadalomra, különösen a fiatalokra.
Míg ott legalizáció a szerek összetételének ellenőrzését is magával hozta, addig Magyarországon a tiltás arra ösztönzi a készítőket, hogy a kémiai összetétel megváltoztatásával "még be nem tiltott" dizájnerdrogokat hozzanak létre, aminek élettani hatásai ismeretlenek, számos halálesetet és őrjöngést okozva ezzel.
A holland közszolgálati adón, a BNN-en fut a fiatalok felvilágosítását szolgáló Spuiten en Slikken (Lövés és nyelés), valamint YouTube-on ennek testvére, a DrugsLab. Utóbbi ismert szerek kipróbálására szakosodott, hogy bemutassák és őszintén beszéljenek a különböző drogok hatásairól. Lényegében azért csinálják, hogy csak az nyúljon szerekhez, akiket nem lehet eltántorítani tőle - de önmagában nem ez a cél. Minden pro és kontra elhangzik, tehát nem lehet szó a fiatalok befolyásolásáról, a fiatalos megfogalmazás és előadásmód pedig a közérthetőséget segíti.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
