Kipróbálják a szereket, hogy más is csak felelősen fogyaszthassa, ha akarja.
Európa legtöbb országában nem az a kérdés, hogy a fiatalok drogoznak-e valamikor az életük során, hanem az, hogy mikor. Ez azokra az országokra, köztük Magyarországra is igaz, ahol kimondottan tiltott, illegális a drogok használata. A legalizációban élen járó Hollandia azonban más utat választott.
A diákok ötöde fogyasztott már valamilyen drogot
Minden ötödik iskoláskorú fiatal fogyasztott már életében valamilyen kábítószert - írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2015 című kiadványában. A statisztikai hivatal kiadványában az olvasható: a Nemzeti Drog Fókuszpont 2015-ös jelentése szerint minden tizedik felnőtt és minden ötödik iskoláskorú gyermek vagy fiatal fogyasztott már életében valamilyen kábítószert, leggyakrabban kannabiszt, ecstasyt vagy amfetamint.
A fiatalok motivációja a drogfogyasztásra lényegesen alacsonyabb annak tudatában, hogy ez nem szolgálja igazán a felnőttek rendszere elleni lázadást. Széles körben ugyanúgy kipróbálják a különböző kábítószereket, de a prevenció, a felvilágosítás és az egészségügyi és szociális rendszer összehangolt, hatékony működése miatt kevés problémát jelent a drogpiac a társadalomra, különösen a fiatalokra.
Míg ott legalizáció a szerek összetételének ellenőrzését is magával hozta, addig Magyarországon a tiltás arra ösztönzi a készítőket, hogy a kémiai összetétel megváltoztatásával "még be nem tiltott" dizájnerdrogokat hozzanak létre, aminek élettani hatásai ismeretlenek, számos halálesetet és őrjöngést okozva ezzel.
A holland közszolgálati adón, a BNN-en fut a fiatalok felvilágosítását szolgáló Spuiten en Slikken (Lövés és nyelés), valamint YouTube-on ennek testvére, a DrugsLab. Utóbbi ismert szerek kipróbálására szakosodott, hogy bemutassák és őszintén beszéljenek a különböző drogok hatásairól. Lényegében azért csinálják, hogy csak az nyúljon szerekhez, akiket nem lehet eltántorítani tőle - de önmagában nem ez a cél. Minden pro és kontra elhangzik, tehát nem lehet szó a fiatalok befolyásolásáról, a fiatalos megfogalmazás és előadásmód pedig a közérthetőséget segíti.
Több ezer pedagógus hiányzik az iskolákból és óvodákból a 2025/2026-os tanév vége előtt. A meghirdetett állások száma egy év alatt közel negyedével emelkedett, különösen a matematika-, természettudományos és angoltanárokból van súlyos hiány, de nem minden megyében.
Krausz Ferenc alapítványa és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is köztük van. Kedd este benyújtotta a kormány azt a törvényjavaslatot is, melynek elfogadása után az európai uniós források megkapja Magyarország – írja a 444. Ennek egyik része a kekvák kétlépcsős megszüntetése is.
Az együttműködés, a kritikus gondolkodás és az alkalmazkodóképesség olyan alapkompetenciák, amelyeket már a közoktatásban el kell sajátítaniuk a diákoknak – erről beszélt Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár egy budapesti szakmai konferencián.
Lannert Judit oktatási miniszter elmondta, hogy átalakítják a pedagógusképzést, amely részeként kivonják a tanárképzést az Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
A pedagógus társadalom számára a korábban kialakított teljesítményértékelési rendszer nem megfelelő, mert sem a modern neveléstudomány értékeit nem tükrözi, sem a valós teljesítmény mérésére nem alkalmas – olvasható a törvénynek az indoklásában.
Halácsy Péter, a Budapest School alapítója szerint komoly változtatásokat kellene bevezetni a felső tagozattal kapcsolatban, ami 80 éve nem szolgálja a célját.
