Az egyetem borsodi projektjét egy nemzetközi innovációs díjra is jelölték.
2012-ben indult a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem EcoLab a Felhőgyár projektet, mellyek a hátrányos helyzetű térségekben a design gondolkodás segítségével a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének elősegítésére vállalkoztak. Az oktató és fejlesztő tevékenységgel egyúttal egy szociálisan érzékenyebb design-generációt szeretnének kinevelni.
A Borsod megyei Bódva-völgy az ország egyik legszegényebb térsége, ahol a Bódvaszilason hoztak létre egy műhelyt a helyi iskolában. Az oda rendszeresen ellátogató egyetemisták és egyetemi munkatársak a gyerekekkel közösen alkotnak, tartanak workshopokat, készítenek új dizájnelemeket az iskola és a település számára.
A projektet nevezték a SozialMarie-díjra, mely Európa legrégibb társadalmi innovációs díja. Az elismerés azoknak jár, akik a fennálló társadalmi problémákra minél újszerűbb megoldásokat dolgoznak ki, egyúttal felhívják a figyelmet a társadalmi fejlődésre való igényre, A szakmai díjon túl a közönségszavazáson itt lehet segíteni a MOME EcoLab Felhőgyárát.
Palkovics: Nem igaz, hogy el akarják különíteni a gyengébb diákokat
A részletes és megoldási javaslatokat is megfogalmazó PISA-jelentés nyilvánosságra került egyes részletei szerint a halmozottan hátrányos helyzetű, legtöbbször roma származású diákokat bentlakásos kollégiumokba költöztetnék. A hvg.hu birtokába juttot a kormány és a Köznevelési kerekasztal számára készült részletes PISA-jelentés, melyben a magyar gyerekek rossz átlagos eredményeit a kistérségi iskolába járó halmozottan hátrányos helyzetűek gyenge eredményeiben látják, akik felzárkóztatására megoldási javaslattal álltak elő.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
