A dizájnnal segíti a MOME a roma gyerekek fejlődését

Az egyetem borsodi projektjét egy nemzetközi innovációs díjra is jelölték.

  • Eduline
MOME/Sozial Marie

2012-ben indult a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem EcoLab a Felhőgyár projektet, mellyek a hátrányos helyzetű térségekben a design gondolkodás segítségével a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének elősegítésére vállalkoztak. Az oktató és fejlesztő tevékenységgel egyúttal egy szociálisan érzékenyebb design-generációt szeretnének kinevelni.

A Borsod megyei Bódva-völgy az ország egyik legszegényebb térsége, ahol a Bódvaszilason hoztak létre egy műhelyt a helyi iskolában. Az oda rendszeresen ellátogató egyetemisták és egyetemi munkatársak a gyerekekkel közösen alkotnak, tartanak workshopokat, készítenek új dizájnelemeket az iskola és a település számára.

MOME/Sozial Marie

A projektet nevezték a SozialMarie-díjra, mely Európa legrégibb társadalmi innovációs díja. Az elismerés azoknak jár, akik a fennálló társadalmi problémákra minél újszerűbb megoldásokat dolgoznak ki, egyúttal felhívják a figyelmet a társadalmi fejlődésre való igényre, A szakmai díjon túl a közönségszavazáson itt lehet segíteni a MOME EcoLab Felhőgyárát.

MOME/Sozial Marie

Palkovics: Nem igaz, hogy el akarják különíteni a gyengébb diákokat

A részletes és megoldási javaslatokat is megfogalmazó PISA-jelentés nyilvánosságra került egyes részletei szerint a halmozottan hátrányos helyzetű, legtöbbször roma származású diákokat bentlakásos kollégiumokba költöztetnék. A hvg.hu birtokába juttot a kormány és a Köznevelési kerekasztal számára készült részletes PISA-jelentés, melyben a magyar gyerekek rossz átlagos eredményeit a kistérségi iskolába járó halmozottan hátrányos helyzetűek gyenge eredményeiben látják, akik felzárkóztatására megoldási javaslattal álltak elő.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.