A Nemzeti Ifjúsági Tanács kapott hideget-meleget a Köznevelési kerekasztalhoz való csatlakozáskor. A diákságot képviselő szervezet kínosan próbál ügyelni pártatlanságára, bár javaslataik közel állnak a tiltakozókéhoz, ezt mégis a kormány pályáján kívánják megtárgyalni.
| Hosszú út vezetett a NIT-ig |
Európai példákat követve 1989 után többször tettek kísérletet egy nemzeti ifjúsági ernyőszervezet létrehozására, ám ez a széthúzó felek miatt számos alkalommal meghiúsult. Előzetes felmérés alapján 2012-ben jött létre 105 szervezettel, a kormányzat pártolásával a Nemzeti Ifjúsági Tanács – bár a bíróság végül csak három évvel később jegyezte be az egyesületet. 2016 év elején közel 60 tagszervezettel és 6 pártoló taggal működik, az eredetileg csatlakozni kívánó tagokat fokozatosan veszik fel. A jelenlegi elnök, Janzsó Ádám ifjúsági szakemberként tevékenykedik évek óta, a legtöbb munkatársával együtt önkéntesként dolgozik a tanácsban. A szervezet az Európa Tanács által adott irodahelyiségben székel Budán. |
A tagszervezetek nem feltétlen oktatási, de mindenképp ifjúsági szektorból érkeznek, köztük esélyegyenlőségi, emberi jogi, roma ifjúsági, helyi és országos szervezetekkel. Ezen túl az összes jelentős párt ifjúsági szervezete is megjelenik a NIT-ben pártoló tagként, így a Fidelitas mellett a Societas, vagy a Jobbik ifjúsági szervezete is – így kioltva egymás ideológiáját, bár szavazati jog nélkül működnek, tisztséget sem viselhetnek.
Janzsó Ádám elnök nem tart a belső pártosodástól, az elmúlt négy évben nem érzékelték, hogy markánsan befolyásolnák a NIT tagjainak az együttműködését, tisztségekre nem is választhatóak politikai pártok tagjai - erősítette meg az Eduline-nak.
A megalakulást követően gyors fejlődésnek indult a NIT, a kormány 2012 óta egyre több ügyben véleményezteti az ifjúságpolitikai jogszabályterveket a szervezettel, végül 2016 elején meghívást kaptak a Köznevelési kerekasztalra – melyet többen rosszallóan fogadtak, például a Független Diákparlament is.
Pártatlanul a legnehezebb
Janzsó szerint a meghívás indokai között az is szerepelt, hogy a diákszervezetek nem alakítottak ki erős hálózatot – leszámítva a felsőoktatást, melyet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája lefed –, viszont ők 3700 intézménnyel kapcsolatot tartva fokozatosan építik már a hálózatukat, főleg diákönkormányzatokkal.
Semmilyen javaslatot nem terjesztünk be, mely nem tőlük jövő kezdeményezés
- vallja Janzsó. A közoktatás strukturális átalakításának a hívei, egyúttal komoly eredményeket akarnak elérni a diákok és a diákönkormányzatok jogainak kiterjesztésében, valamint a meglévő jogok (saját diákképviselő és segítőtanár választása, diákparlament) érdemi gyakorlásában. Janzsó úgy látja, hogy elmaradt az is, hogy oktassák és ösztönözzék a diákokat a társadalmi szerepvállalásra.
Keserűen állapította meg az elnök, hogy bár ők bent ülnek a KK-n, a diákönkormányzatokat nem hívták meg az állami szereplők egyetlen tankerületi fórumra sem.
Olyan szakmai kérdésekbe nem kívánnak beleszólni, ami nem feltétlen a diákságra tartozik, ilyen az iskolai dolgozók bérezése, a hasonló munkacsoportokba megfigyelőket küldenek a kerekasztalon. Viszont amellett nem tudtak elmenni, mint ami az érettségizőket érinti, így ők is azt javasolták, hogy az érettségi követelményekben felmenő rendszerben legyen változás, valamint elérjék – másokkal együtt sikerrel –, hogy újra lehessen használni a régebbi történelematlaszokat.
A következetességről már árnyaltabb a kép: Janzsó szerint látható, hogy akkora a média és a közvélemény pressziója a kormányra, hogy olyan döntést is hozhat, ami a kerekasztalon nem jutott olyan stádiumba – azaz nem volt róla megállapodás. Hozzátette, világos volt, hogy át kell alakulnia a fenntartói rendszernek, és inkább az időzítéssel játszó kommunikációs reakció volt a Klik felszámolásának bejelentése.
Programjuk akad bőven
Janzsó elmondása alapján jól látható, hogy a kifogásolt problémákkal valóban foglalkoznak a kerekasztalon, a NIT ezekre adott megoldási javaslataiban már akadnak eltérések. Csökkentenék tanulói terheket, ezen belül a testnevelésórák számát inkább végzős osztályokban csökkentenék, hogy készülhessenek az érettségire vagy a középiskolai felvételire. Ezen túl a testnevelést kiváltanák fakultatív mozgással is, csökkentve a tornatermek délelőtti leterheltségét.
Egyértelműnek tekintik, hogy az egésznapos iskola végén ne vigyen haza a diák házi feladatot, „ez nonszensz” – jegyezte meg Janzsó. Egyetértenek a tankönyvválasztás szabadságán, de hozzátette, hogy nagyon sok dolog történhet egy órán, ha „a tanár becsukja az ajtót”. A tankönyvek egy részét digitális tartalommal váltanák ki, járulékosan csökkentve a digitális analfabéták számát a munkaerőpiacra kikerülő fiatalok körében.
Újjáépítenék a diákparlamentek rendszerét helyi, megyei és országos szinteken is, hogy találkozzanak a felnőtt korú döntéshozókkal és képviselőkkel. A gyűléseket a mostani három év helyett legalább kétévente hívnák össze.
„A diákönkormányzatoknak beleszólási jogot kell adni. Hogyan akarunk aktív társadalmi szereplőket nevelni, ha nem adunk nekik beleszólást az ügyeikbe?
- emelte ki az elnök, hozzátéve, hogy a jelenlegi véleményezési jog olyan, mint a szél, amiben több dolog is könnyen elszáll. Legfeljebb az iskolai büfé terméklistájába szólhatnak bele, és alig működik, hogy az iskolai diáksegítő pedagógust maguk válasszák meg. A NIT további forrásokat is követel a DÖK-ök számára, de nem diákrendezvényekre, hanem az iskolai érdekképviseletek műküdésére.
Türelmesek, de a Diákparlament ügyében már májusban változásokat akarnak, hogy minél hamarabb összehívja és gondoskodjon a diákok jelenlétéről a kormány - ez Janzsóék kalkulációja szerint nem lenne több 50-100 millió forintál, ami elenyésző a közoktatás költségvetéséhez képest.
Két tűz között
Ez egy kétoldalú bunkerharchoz kezd hasonlítani
– mondta Janzsó a CKP és a kormány vitája kapcsán, hozzátéve, hogy mindkét fél a mögötte állókkal akarja igazolni saját elismertségét.
A NIT is elgondolkozott a CKP-vel való együttműködésen, mivel egyik tagszervezetüket is meghívták – emlékezett Janzsó -, ezért egyeztetésbe kezdtek a tagszervezeteikkel, de mire csatlakoztak volna, a CKP kijelentette, hogy olyannal nem kíván együttműködni, akik részt vesznek a Köznevelési kerekasztalon.
A Magyar Tudományos Akadémia részvételét megkérdőjelezni nem a legbölcsebb dolog.
- mondta Janzsó a kerekasztal másik résztvevőjéről. Bár megtehették volna, hogy elmenjenek ennek ellenére a CKP-val egyeztetni, egy ilyen szabály után már visszakoztak.
Mikor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete megjelent a sztrájktárgyalásokra a kormány által megjelölt helyen, ami megegyezett a kerekasztallal, akkor Janzsóék jelezték az elsők között, hogy őket ne használják erre (a kormány), ugyanis erre nem is volt felhatalmazásuk a tagszervezetek részéről sem. Végül kivonultak, mikor kiéleződött a vita.
A legnagyobb vita a NIT-en belül a parlamenti vitanapon való részvétel volt, amire a Fidesz hívta meg őket. Végül megjelentek, de Janzsó tudomása szerint ő volt az egyetlen, aki nem a pártok mögött, hanem a sajtópáholyban foglalt helyet. A kerekasztal tagjai a kormány mögött, a CKP és a szakszervezetek a baloldali pártok mögött ültek – jellemezte a helyzetet a NIT elnöke, aki szerint ez az ellenségeskedés nem viszi előre az ügyet.
A címadás utalás Lautréamont szürrealista írására, amelyben furcsa szépséget fedezett fel a varrógép és az esernyő találkozásában a boncasztalon.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
