A diákok öltözködése után a tanárokét is szabályozzák Nagy-Britanniában

„Ápolatlan tanároknak nincs helye az osztályteremben” – véli a brit Ofsted, az iskolákat ellenőrző független intézmény...

  • Eduline

„Ápolatlan tanároknak nincs helye az osztályteremben” – véli a brit Ofsted, az iskolákat ellenőrző független intézmény új vezetője. Sir Michael Wilshaw azon fog dolgozni, hogy a pedagógusok is egyenruhában jelenjenek meg a tanórákon – adta hírül a Daily Mail.

Sir Michael Wilshaw, a brit iskolák új főfelügyelője
digitalhen.co.uk

A tervek szerint az iskolákba érkező ellenőrök ezentúl a tanárok ruházatát is figyelni fogják. A pedagógusoknak tilos lesz farmerben és pólóban megjelenni a diákok előtt. „A tanároknak mindenben, így az öltözködésükben is példát kell mutatniuk a tanítványaiknak” – jelentette ki Sir Michael Wilshaw.

„20 vagy 30 évvel ezelőtt a tanároknak eszébe sem jutott volna, hogy elhanyagolt külsővel induljanak tanítani. Sajnos néhány helyen megváltozott ez a szemlélet” – mondta Nick Seaton, a Real Education nevű brit kampány titkára, hozzátéve, hogy sok iskolában már most is szabályozzák az alkalmazottak öltözködését.

A pedagógusokra vonatkozó dress code-ot hamarosan országszerte bevezethetik. Januártól szoknya helyett nadrágot kell viselniük a lányoknak egy észak-angliai iskolában – összefoglalónkat itt olvashatod.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.