A Jobbik fellelkesült a szegénykollégiumok ötletére

Bár a világ legtöbb országában az integrált oktatás vezetett eredményre a nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztatására, felmerült a kormány ötletei között, hogy egy helyre gyűjtve bentlakásos intézménybe költöztesse a hátrányos helyzetű diákokat, ami leginkább a roma diákokat érinti. A Jobbiknak nagyon tetszik az ötlet.

  • eduline/mti
MTI / Kovács Attila

Bár Palkovics László oktatási államtitkár szerint nem szegénykollégiumokat rejtenek a kormány tervei, a Jobbik üdvözölte a kiszivárgott ötletet.

Dúró Dóra jobbikos képviselő, a parlament kulturális bizottságának jobbikos elnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján össznemzeti érdeknek nevezte, hogy létrejöjjön egy országos hálózat, ugyanis szerinte a jelenlegi felzárkóztatási rendszer nem működik, a 2008 és 2013 között elköltött 160 milliárd forint pedig javulás helyett a hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedésével járt.

Vannak olyan gyerekek, akik a családban nem kapják meg azt a támogató közeget, ami tanulásra motiválná őket; egy hasonló Zala megyei intézménybe pedig önként viszik be a diákokat szüleik a jobb körülmények reményében - hozott fel egy kiragadott példát a képviselő.

A jobbikos politikus jelezte, hogy a bentlakásos iskolák kialakításához minden szakmai és politikai támogatást megadnának a kormánynak, továbbá szakértőkre bíznák, hogy ki az, akit iskolapszichológus segítségével, vagy bentlakásos iskolában kellene felzárkóztatni.

Egy logikai csavart is bedobott: szerinte igazságtalan, hogy spontán szegregáció indult meg, de nem a szegregált intézménybe ragadt hátrányos helyzetű diákok miatt, hanem mert azok a gyerekek szerinte ellehetetlenítik a normális tanulást a többieknél, akiket ezért visznek el a körzetes iskolából a szüleik.

Palkovics László szerdán úgy nyilatkozott az Indexnek, hogy a kiszivárgott tervezet egy korábbi verzió lehetett, "de a kormány elé ilyen javaslat nem kerül, mivel a minisztérium sem ért egyet ezzel."

Palkovics: Megér plusz 5-10 ezer forintot, hogy életben térjenek vissza a diákok a sítáborból

Az államtitkár azt javasolja, hogy a diákokat szállító buszok éjszaka ne közlekedjenek. A múlt héten villámkérdésekkel bombázta az iskolákat a Klebelsberg Központ (KK) - leánykori nevén Klik. Azt szerették volna megtudni, hogy milyen körülmények között szervezik a sítáborokat. Az igazgatóknak valahol egy nap, valahol mindössze másfél óra állt rendelkezésükre, hogy választ adjanak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.