Bár a világ legtöbb országában az integrált oktatás vezetett eredményre a nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztatására, felmerült a kormány ötletei között, hogy egy helyre gyűjtve bentlakásos intézménybe költöztesse a hátrányos helyzetű diákokat, ami leginkább a roma diákokat érinti. A Jobbiknak nagyon tetszik az ötlet.
Bár Palkovics László oktatási államtitkár szerint nem szegénykollégiumokat rejtenek a kormány tervei, a Jobbik üdvözölte a kiszivárgott ötletet.
Dúró Dóra jobbikos képviselő, a parlament kulturális bizottságának jobbikos elnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján össznemzeti érdeknek nevezte, hogy létrejöjjön egy országos hálózat, ugyanis szerinte a jelenlegi felzárkóztatási rendszer nem működik, a 2008 és 2013 között elköltött 160 milliárd forint pedig javulás helyett a hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedésével járt.
Vannak olyan gyerekek, akik a családban nem kapják meg azt a támogató közeget, ami tanulásra motiválná őket; egy hasonló Zala megyei intézménybe pedig önként viszik be a diákokat szüleik a jobb körülmények reményében - hozott fel egy kiragadott példát a képviselő.
A jobbikos politikus jelezte, hogy a bentlakásos iskolák kialakításához minden szakmai és politikai támogatást megadnának a kormánynak, továbbá szakértőkre bíznák, hogy ki az, akit iskolapszichológus segítségével, vagy bentlakásos iskolában kellene felzárkóztatni.
Egy logikai csavart is bedobott: szerinte igazságtalan, hogy spontán szegregáció indult meg, de nem a szegregált intézménybe ragadt hátrányos helyzetű diákok miatt, hanem mert azok a gyerekek szerinte ellehetetlenítik a normális tanulást a többieknél, akiket ezért visznek el a körzetes iskolából a szüleik.
Palkovics László szerdán úgy nyilatkozott az Indexnek, hogy a kiszivárgott tervezet egy korábbi verzió lehetett, "de a kormány elé ilyen javaslat nem kerül, mivel a minisztérium sem ért egyet ezzel."
Palkovics: Megér plusz 5-10 ezer forintot, hogy életben térjenek vissza a diákok a sítáborból
Az államtitkár azt javasolja, hogy a diákokat szállító buszok éjszaka ne közlekedjenek. A múlt héten villámkérdésekkel bombázta az iskolákat a Klebelsberg Központ (KK) - leánykori nevén Klik. Azt szerették volna megtudni, hogy milyen körülmények között szervezik a sítáborokat. Az igazgatóknak valahol egy nap, valahol mindössze másfél óra állt rendelkezésükre, hogy választ adjanak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
