Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Shutterstock
Tavaly az összes diák öt százaléka bukott meg valamilyen tantárgyból év végén, csak az általános iskolákban és a szakközepekben 22, illetve 20 ezer diáknak kellett pótvizsgát tennie, a gimnáziumokban ez a szám mindössze 6700 volt – írta a hvg.hu. A szülők, ha tehetik, magántanárt fogadnak, hogy felkészítse a diákot a vizsgára.
Egy tanár szerint legalább 25 különóra kell a sikeres vizsgához, nyelvekből még ennyi sem elég. A matek- és angoltanárok nagy átlagban 2000-2500 forintot kérnek el egy 60 perces alkalomért, de nem ritka, hogy valaki ugyanazért az egy óráért 3500-3600 forintot számol fel. Így könnyen kiszámolható, hogy akár 50-75 ezer forintot is ki kell fizetnie a szülőknek.
A bukások hátterében gyakori, hogy a szülői nemtörődömség áll, de inkább az a gyakori, hogy a diákoknak alapvető tudás- és képességbeli hiányosságokkal kell túlélni a tanévet. A diákok sokszor eleve hiányos tudással érkeznek a középiskolába. „A tanár ilyenkor széttárja a kezét, mondván, nem az ő feladata megtanítani a szorzótáblát.”
Sok kilencedikesnek még az alany-állítmány felismerése is gondot okoz, „így elég nehéz kötött szórendű nyelveket tanítani nekik” – sorolja a problémákat a nyelvtanár. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekek többsége nem tud jegyzetelni és a hatékony tanulás mikéntjét sem tanulták meg, így nem csoda, ha nem tudják abszolválni a tanévet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
