75 ezer forintba is kerülhet egy bukás

Tavaly több mint 60 ezer diák bukott meg a magyar közoktatásban és kényszerült pótvizsgára. Van, aki szerint a szülők nemtörődömsége miatt kaszálják el a gyereket, de általános, hogy rengeteg diák alapvető tudás- és képességbeli hiányosságokkal próbálja túlélni a tanéveket – írta a hvg.hu.

  • Eduline
Shutterstock

Tavaly az összes diák öt százaléka bukott meg valamilyen tantárgyból év végén, csak az általános iskolákban és a szakközepekben 22, illetve 20 ezer diáknak kellett pótvizsgát tennie, a gimnáziumokban ez a szám mindössze 6700 volt – írta a hvg.hu. A szülők, ha tehetik, magántanárt fogadnak, hogy felkészítse a diákot a vizsgára.

Egy tanár szerint legalább 25 különóra kell a sikeres vizsgához, nyelvekből még ennyi sem elég. A matek- és angoltanárok nagy átlagban 2000-2500 forintot kérnek el egy 60 perces alkalomért, de nem ritka, hogy valaki ugyanazért az egy óráért 3500-3600 forintot számol fel. Így könnyen kiszámolható, hogy akár 50-75 ezer forintot is ki kell fizetnie a szülőknek.

A bukások hátterében gyakori, hogy a szülői nemtörődömség áll, de inkább az a gyakori, hogy a diákoknak alapvető tudás- és képességbeli hiányosságokkal kell túlélni a tanévet. A diákok sokszor eleve hiányos tudással érkeznek a középiskolába. „A tanár ilyenkor széttárja a kezét, mondván, nem az ő feladata megtanítani a szorzótáblát.”

Sok kilencedikesnek még az alany-állítmány felismerése is gondot okoz, „így elég nehéz kötött szórendű nyelveket tanítani nekik” – sorolja a problémákat a nyelvtanár. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekek többsége nem tud jegyzetelni és a hatékony tanulás mikéntjét sem tanulták meg, így nem csoda, ha nem tudják abszolválni a tanévet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.