5 gyereknevelési trend, amit a tigrisanyák hoztak divatba

Amy Chua, a Yale jogászprofesszora valóságos lavinát indított el világszerte, miután megjelent Hymn of the Tiger...

  • Eduline
Amy Chua (jobbra) és lányai
Wikipedia

Amy Chua, a Yale jogászprofesszora valóságos lavinát indított el világszerte, miután megjelent Hymn of the Tiger Mother (A tigrisanya csatadala) című könyve. A memoárban arról ír, milyen szigorú keleti elvek szerint nevelte két lányát, és kínai anyák ezrei követték példáját a későbbi siker reményében. Az OnlineColleges.net összegyűjtött néhány trendet, amit a tigrisanyák honosítottak meg.

1. Intenzív nyelvtanulás

A tigrisanyák fontosnak tartják, hogy gyerekeik felnőve a világ bármely pontján megállják a helyüket, ezért egészen kiskoruktól kezdve kemény tempót diktálnak a nyelvtanulásban: elvárják, hogy a diákok 18 éves korukra anyanyelvi szinten beszéljenek angolul, hogy akár a Harvardra vagy a Yale-re is felvételt nyerjenek. Hogy minderre mennyit áldoznak az elszánt anyák, arról itt olvashattok bővebben.

2. Betáblázott szabadidő

A tigrisanyák gondoskodnak arról, hogy gyermekük minden szabad percét lekössék: nincs tévé, számítógép vagy babazsúr, ehelyett véget nem érő tanulás és zeneórák várnak a kisdiákokra délutánonként és hétvégén, sőt az iskolai szünetekben is. 

3. Egyetemre készülni – már az óvodában

A gyerekeket már egészen pici koruktól arra trenírozzák, hogy mindenben a legjobbak legyenek, és kiemelkedően teljesítsenek. A tigrisanyák a legjobb óvodákat és magánintézményeket szemelik ki a kicsiknek, ahol a kötetlen játék helyett már háromévesen is feladatok tömkelegével tömik a gyerekek fejét. Az elszánt anyák jó előre kiválasztják a megfelelő egyetemet is számukra, és specifikusan készítik fel őket a legjobb képzésekre.

4. A művészetek bojkottja

Amy Chua úgy véli, a művészi tantárgyak csak elveszik az időt a hasznos elfoglaltságoktól, ezért a festést, a szobrászatot és a színjátszást valósággal tiltotta a lányainak. Egyetlen kivétel a zene: a gyerekeinek hetente többször hegedű- és zongoraórákra kellett járnia.

5. Maximalizmus felsőfokon

A tigrisanyák soha nem elégedettek, ha a gyerekük ezüstérmet szerez egy versenyen, vagy véletlenül csak a második legjobb bizonyítványt kapja az osztályban. Számukra alapvető elvárás, hogy a gyerek mindig mindenből a legjobb legyen, és ezért mindent el is követnek. A tigrisnyák kegyetlen módszereiről itt olvashattok bővebben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.