59 lett, maradhat? - Itt a Klik átalakítása

A kezdeti 56-ból végül 59 tankerületet alakít ki a kormány. Szinte az utolsó pillanatban adták ki a szeptemberben induló tanévet érintő kormányrendeletet, de így is rohamtempóban, két és fél hónap alatt kell mindent végigverni a rendszeren. Olyannyira kevés az idő, hogy már látszik, hogy a tanév közben is módosul majd a rendszer, így nehéz elképzelni, hogy zökkenőmentes lenne a váltás az iskolákban.

  • eduline/mti
Túry Gergely

A kormányrendelet számos módosítást tartalmaz, mely elsősorban a Klebelsberg Központ, a nem túl szellemesen átnevezett korábbi Klebelsberg Intézményfenntartó Központ feladatait és átalakítását tartalmazza. Fontos, hogy régi Klik területi szervei csak 2017. január 1-jével válnak ki, hogy beolvadjanak az adott tankerületi központba, Ez lesz az igazi pont, mikortól az új néven, Klebelsberg Központ néven működik tovább.

Nem nagyon látszik, mitől lesz jobb a megreformált Klik

Nem nagyon tudja a kormány egyelőre, hogy mit kezdjen a Klikkel, ami biztos, hogy változások lesznek, és az is elég valószínű, hogy az önkormányzatok nem kapnak több jogosultságot.

A megmaradó központ középirányítóként számon kéri az erőforrásokkal, az 59 tankerületi központ költségvetésével, létszámával, a kezelésében, vagy használatában lévő vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodást. Többnyire ugyanazokat a feladatokat látja majd el, mint a jelenlegi központ. A források ugyan az 59 körzet között lesznek szétosztva, de ennyi jogosítvánnyal érdemben az országos központ irányít majd, hiába lesz külön tankerületi igazgató:

  • Meghatározza a tankerületi központok gazdálkodásának keretszabályait, valamint szervezi, irányítja és ellenőrzi a tankerületi központok gazdálkodását.
  • Felterjeszti a tankerületi központok éves költségvetési javaslatát az oktatásért felelős miniszternek.
  • Elkészítteti a tankerületi központok éves költségvetési beszámolóját, és gondoskodik annak határidőre történő benyújtásáról, felülvizsgálatáról, majd az irányító szerv felé történő továbbításáról.
  • Meghatározza továbbá a tankerületi központok előirányzatainak felhasználására vonatkozó irányelveket, figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását, illetve az ellátandó feladatok teljesülését. Szükség esetén javaslatot tesz az oktatásért felelős miniszter felé az erőforrások tankerületi központok közötti átcsoportosítására, illetve egyéb intézkedésre, folyamatos nyilvántartást vezet a tankerületi központok gazdálkodásáról, különösen az előirányzatokkal és létszámmal való gazdálkodásról.
  • Gondoskodik az irányadó jogszabályok betartásáról, illetve betartatásáról, szükség esetén javaslatot tesz a jogszabályi előírások kiegészítésére, pontosítására az irányító szerv felé.
  • Jóváhagyja a tankerületi központ szervezeti és működési szabályzatát, illetve - a köznevelési intézményeknek a jogszabályban előírt belső szabályzatait ide nem értve - a kötelező belső szakmai szabályzatát- , továbbá a fenntartói tevékenységére vonatkozó éves munkatervét.
  • A beszerzéseket központosított módon folytathatja le, a tankerületi központokra vonatkozó vagyongazdálkodási stratégiát és beruházási tervet készít, meghatározza a tankerületi központok informatikai stratégiáját, kommunikációs tevékenységét.

A munka idén december 31-ig kell befejeződjön, vagyis a tanév felénél jön majd a váltás.

A témában ajánljuk
Palkovics: Rövidebbek lesznek a kisiskolások órái

Legalább 50 milliárddal kell megtoldani az oktatás finanszírozását a kormány ötlete miatt

Eldőlt, ki veszi a krétát: az iskolák működtetője is az állam lesz

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.