Világszerte mintegy 57 millió gyerek nem jut alapfokú oktatáshoz, és ötven százalékuk konfliktusövezetekben él –...
Világszerte mintegy 57 millió gyerek nem jut alapfokú oktatáshoz, és ötven százalékuk konfliktusövezetekben él – állapította meg az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) pénteken.
Az ENSZ szakosított szerve, valamint a Save the Children nemzetközi jogvédő szervezet közös tanulmánya Malala Juszafzai, a tálibok által súlyosan megsebesített pakisztáni fiatal lány születésnapján jelent meg.
A 16 éves Malala több mint 500 fiatal vezető előtt szólal fel az ENSZ New York-i székhelyén pénteken. Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára a lány születésnapját, július 12-ét Malala-napnak nyilvánította.
Tálib szélsőségesek tavaly október 9-én kétszer is rálőttek az éppen iskolába tartó lányra, akit a fején és a nyakán találtak el. Azért akarták megölni, mert hazájában kiállt a lányok tanuláshoz való joga mellett. Malala épphogy túlélte a támadást, Angliában koponya-helyreállító és hallásjavító műtétet hajtottak végre rajta, és idén márciusban térhetett újra vissza az iskolapadba.
Malala Juszafzai az idén felkerült a Time címlapjára, az amerikai hírmagazin a 2012-es év személyiségének választotta, sőt Nobel-békedíjra is jelölték. Az ENSZ-jelentés szerint a 2008-as 60 millióról 2011-re 57 millióra csökkent azoknak az iskoláskorú gyerekeknek a száma, akik nem jutnak alapfokú oktatáshoz. Ugyanakkor míg 2008-ban csak 42 százalékuk élt konfliktuszónában, ez az arány 2011-re 50 százalékra emelkedett. Szíriában a polgárháború kezdete óta 3900 iskolát romboltak le vagy foglaltak el más célokra.
2012-ben több mint 3600 dokumentált támadás történt az oktatásban részt vevők ellen, amelybe beletartozik az akár halált is okozó erőszak, kínzás és megfélemlítés, valamint az oktatási intézmények lövetése és az iskoláskorú gyerekek katonának való elhurcolása is.
Az oktatásból kimaradó gyerekek többsége Afrika a Szaharától délre fekvő részén, Ázsia déli és nyugati részén, valamint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában találhatóak. „A világ legszegényebb országaiban zajló fegyveres konfliktusok nemcsak az oktatási hálózatot zúzzák porrá, hanem egy egész nemzedéknyi gyerek reményeit és álmait is” – mondta Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
