38 milliárdot adnak a Kliknek, de mire lehet elég?

Az adósságok törlesztése után 21 milliárd forint marad a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kasszájában, azonban kérdés, hogy milyen szerkezeti átalakításokra hajlandó a kormány, illetve mire lehet elég az összeg. A kormány minden esetre eltökéltnek látszik abban, hogy legalább rövid távon rendezze a Klik anyagi helyzetét.

  • Eduline
Túry Gergely

Palkovics László pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 38 milliárd forintot csoportosít át a kormány a Klik anyagi helyzetének megerősítésére. Az oktatási államtitkár július elsejével ígérte, hogy megkezdődnek a szerkezeti átalakítások is, mellyel stabilizálni kívánják az iskolák finanszírozását, illetve jobb parterek szeretnének lenni az intézményekkel, Pölöskei Gábornét - Áder János köztársasági elnök húgát - arra kérte fel, hogy kezdje meg az átalakítások előkészítését.

Érdemes azonban azt is vizsgálni, hogy most megtoldott költségvetés mire lehet elég. A Klik tartozásai 2015-ben értek el olyan szintet, amiről már nem lehetett apró botlásként beszélni, 2016. január 31-ig 11 milliárd forintra emelkedett az összeg, de Lázár János februári bejelentése már 17 milliárd lejárt tartozásról beszél. Ez egyben azt is jelenti, Hanesz József most leváltott Klik-elnök szavai alapján, hogy további friss tartozások  előbukkanhatnak még, vagyis jóval több lehet a teljes elmaradás, mint 17 milliárd. Hanesz úgy fogalmazott, hogy dologi kiadásokra egyáltalán nem, csak a bérek kifizetésére maradt kerete a Kliknek - bár ott is mutatkoznak csúszások.

Tehát, törleszteni kell a meglévő adósságot, a frissen benyújtott számlákat, valamint meg kell vásárolni azokat az eszközöket, amelyre egyszerűen nem volt keret az elmúlt hónapok során. Azonban még szűk fél év hátra van az átalakításokig, ami azt is jelenti, hogy a jelenlegi pazarló struktúrában jelentős részét felélheti a Klik a most kapott összegnek. Kérdés, hogy az átalakítások során mennyivel fejeli meg, illetve ad-e egyáltalán további forrásokat a kormány a költségvetésből.

Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az új struktúra mindenképp drágább lesz, amennyiben a kormány valóban biztosítani akarja azokat a felszereléseket, melyek feltétlenül szükségesek a mindennapos oktatáshoz.

Jenei Zoltán azonban nem biztos, hogy az a szakember, aki több pénzt lobbizhat az oktatásra. Jenei jelenleg a Pécsi Tudományegyetem kancellárja, tevékenysége során két év alatt az intézmény 8 milliárdos tartozása a tizedére zsugorodott, vagyis ő a meglévő költségvetés racionális felhasználásában jeleskedik. A pénteki sajtótájékoztatón ő is megszólalt, feladatának tekinti, hogy minden működési szinten következetes gazdálkodás valósuljon meg.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.