38 milliárdot adnak a Kliknek, de mire lehet elég?

Az adósságok törlesztése után 21 milliárd forint marad a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kasszájában, azonban kérdés, hogy milyen szerkezeti átalakításokra hajlandó a kormány, illetve mire lehet elég az összeg. A kormány minden esetre eltökéltnek látszik abban, hogy legalább rövid távon rendezze a Klik anyagi helyzetét.

  • Eduline
Túry Gergely

Palkovics László pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 38 milliárd forintot csoportosít át a kormány a Klik anyagi helyzetének megerősítésére. Az oktatási államtitkár július elsejével ígérte, hogy megkezdődnek a szerkezeti átalakítások is, mellyel stabilizálni kívánják az iskolák finanszírozását, illetve jobb parterek szeretnének lenni az intézményekkel, Pölöskei Gábornét - Áder János köztársasági elnök húgát - arra kérte fel, hogy kezdje meg az átalakítások előkészítését.

Érdemes azonban azt is vizsgálni, hogy most megtoldott költségvetés mire lehet elég. A Klik tartozásai 2015-ben értek el olyan szintet, amiről már nem lehetett apró botlásként beszélni, 2016. január 31-ig 11 milliárd forintra emelkedett az összeg, de Lázár János februári bejelentése már 17 milliárd lejárt tartozásról beszél. Ez egyben azt is jelenti, Hanesz József most leváltott Klik-elnök szavai alapján, hogy további friss tartozások  előbukkanhatnak még, vagyis jóval több lehet a teljes elmaradás, mint 17 milliárd. Hanesz úgy fogalmazott, hogy dologi kiadásokra egyáltalán nem, csak a bérek kifizetésére maradt kerete a Kliknek - bár ott is mutatkoznak csúszások.

Tehát, törleszteni kell a meglévő adósságot, a frissen benyújtott számlákat, valamint meg kell vásárolni azokat az eszközöket, amelyre egyszerűen nem volt keret az elmúlt hónapok során. Azonban még szűk fél év hátra van az átalakításokig, ami azt is jelenti, hogy a jelenlegi pazarló struktúrában jelentős részét felélheti a Klik a most kapott összegnek. Kérdés, hogy az átalakítások során mennyivel fejeli meg, illetve ad-e egyáltalán további forrásokat a kormány a költségvetésből.

Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az új struktúra mindenképp drágább lesz, amennyiben a kormány valóban biztosítani akarja azokat a felszereléseket, melyek feltétlenül szükségesek a mindennapos oktatáshoz.

Jenei Zoltán azonban nem biztos, hogy az a szakember, aki több pénzt lobbizhat az oktatásra. Jenei jelenleg a Pécsi Tudományegyetem kancellárja, tevékenysége során két év alatt az intézmény 8 milliárdos tartozása a tizedére zsugorodott, vagyis ő a meglévő költségvetés racionális felhasználásában jeleskedik. A pénteki sajtótájékoztatón ő is megszólalt, feladatának tekinti, hogy minden működési szinten következetes gazdálkodás valósuljon meg.

Hozzászólások

Túlélték a kényszerszünetet az Erasmus-kapcsolatok: így készülnek az egyetemek a program visszatérésére

A többéves kizárás ellenére sem szakadtak meg a magyar egyetemek nemzetközi kapcsolatai, így az Erasmus+ újraindulásakor nem kell mindent a nulláról kezdeniük. A modellváltó intézmények hallgatói közül néhányan már az őszi félévben külföldre utazhatnak, a hosszabb tanulmányutak visszatérésére azonban több helyen még várni kell. Megkérdeztük az érintett egyetemeket és a minisztériumot, mikor indulhatnak az első hallgatók.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.