38 milliárdot adnak a Kliknek, de mire lehet elég?

Az adósságok törlesztése után 21 milliárd forint marad a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kasszájában, azonban kérdés, hogy milyen szerkezeti átalakításokra hajlandó a kormány, illetve mire lehet elég az összeg. A kormány minden esetre eltökéltnek látszik abban, hogy legalább rövid távon rendezze a Klik anyagi helyzetét.

  • Eduline
Túry Gergely

Palkovics László pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 38 milliárd forintot csoportosít át a kormány a Klik anyagi helyzetének megerősítésére. Az oktatási államtitkár július elsejével ígérte, hogy megkezdődnek a szerkezeti átalakítások is, mellyel stabilizálni kívánják az iskolák finanszírozását, illetve jobb parterek szeretnének lenni az intézményekkel, Pölöskei Gábornét - Áder János köztársasági elnök húgát - arra kérte fel, hogy kezdje meg az átalakítások előkészítését.

Érdemes azonban azt is vizsgálni, hogy most megtoldott költségvetés mire lehet elég. A Klik tartozásai 2015-ben értek el olyan szintet, amiről már nem lehetett apró botlásként beszélni, 2016. január 31-ig 11 milliárd forintra emelkedett az összeg, de Lázár János februári bejelentése már 17 milliárd lejárt tartozásról beszél. Ez egyben azt is jelenti, Hanesz József most leváltott Klik-elnök szavai alapján, hogy további friss tartozások  előbukkanhatnak még, vagyis jóval több lehet a teljes elmaradás, mint 17 milliárd. Hanesz úgy fogalmazott, hogy dologi kiadásokra egyáltalán nem, csak a bérek kifizetésére maradt kerete a Kliknek - bár ott is mutatkoznak csúszások.

Tehát, törleszteni kell a meglévő adósságot, a frissen benyújtott számlákat, valamint meg kell vásárolni azokat az eszközöket, amelyre egyszerűen nem volt keret az elmúlt hónapok során. Azonban még szűk fél év hátra van az átalakításokig, ami azt is jelenti, hogy a jelenlegi pazarló struktúrában jelentős részét felélheti a Klik a most kapott összegnek. Kérdés, hogy az átalakítások során mennyivel fejeli meg, illetve ad-e egyáltalán további forrásokat a kormány a költségvetésből.

Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az új struktúra mindenképp drágább lesz, amennyiben a kormány valóban biztosítani akarja azokat a felszereléseket, melyek feltétlenül szükségesek a mindennapos oktatáshoz.

Jenei Zoltán azonban nem biztos, hogy az a szakember, aki több pénzt lobbizhat az oktatásra. Jenei jelenleg a Pécsi Tudományegyetem kancellárja, tevékenysége során két év alatt az intézmény 8 milliárdos tartozása a tizedére zsugorodott, vagyis ő a meglévő költségvetés racionális felhasználásában jeleskedik. A pénteki sajtótájékoztatón ő is megszólalt, feladatának tekinti, hogy minden működési szinten következetes gazdálkodás valósuljon meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.