38 milliárdot adnak a Kliknek, de mire lehet elég?

Az adósságok törlesztése után 21 milliárd forint marad a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kasszájában, azonban kérdés, hogy milyen szerkezeti átalakításokra hajlandó a kormány, illetve mire lehet elég az összeg. A kormány minden esetre eltökéltnek látszik abban, hogy legalább rövid távon rendezze a Klik anyagi helyzetét.

  • Eduline
Túry Gergely

Palkovics László pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 38 milliárd forintot csoportosít át a kormány a Klik anyagi helyzetének megerősítésére. Az oktatási államtitkár július elsejével ígérte, hogy megkezdődnek a szerkezeti átalakítások is, mellyel stabilizálni kívánják az iskolák finanszírozását, illetve jobb parterek szeretnének lenni az intézményekkel, Pölöskei Gábornét - Áder János köztársasági elnök húgát - arra kérte fel, hogy kezdje meg az átalakítások előkészítését.

Érdemes azonban azt is vizsgálni, hogy most megtoldott költségvetés mire lehet elég. A Klik tartozásai 2015-ben értek el olyan szintet, amiről már nem lehetett apró botlásként beszélni, 2016. január 31-ig 11 milliárd forintra emelkedett az összeg, de Lázár János februári bejelentése már 17 milliárd lejárt tartozásról beszél. Ez egyben azt is jelenti, Hanesz József most leváltott Klik-elnök szavai alapján, hogy további friss tartozások  előbukkanhatnak még, vagyis jóval több lehet a teljes elmaradás, mint 17 milliárd. Hanesz úgy fogalmazott, hogy dologi kiadásokra egyáltalán nem, csak a bérek kifizetésére maradt kerete a Kliknek - bár ott is mutatkoznak csúszások.

További cikkeink a témában
Palkovics: július elsejéig átalakítják a Kliket

Újabb tartozást találtak a Kliknél: 50 millióról lehet szó

Áder János húga kerül a Klik élére

Tehát, törleszteni kell a meglévő adósságot, a frissen benyújtott számlákat, valamint meg kell vásárolni azokat az eszközöket, amelyre egyszerűen nem volt keret az elmúlt hónapok során. Azonban még szűk fél év hátra van az átalakításokig, ami azt is jelenti, hogy a jelenlegi pazarló struktúrában jelentős részét felélheti a Klik a most kapott összegnek. Kérdés, hogy az átalakítások során mennyivel fejeli meg, illetve ad-e egyáltalán további forrásokat a kormány a költségvetésből.

Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az új struktúra mindenképp drágább lesz, amennyiben a kormány valóban biztosítani akarja azokat a felszereléseket, melyek feltétlenül szükségesek a mindennapos oktatáshoz.

Jenei Zoltán azonban nem biztos, hogy az a szakember, aki több pénzt lobbizhat az oktatásra. Jenei jelenleg a Pécsi Tudományegyetem kancellárja, tevékenysége során két év alatt az intézmény 8 milliárdos tartozása a tizedére zsugorodott, vagyis ő a meglévő költségvetés racionális felhasználásában jeleskedik. A pénteki sajtótájékoztatón ő is megszólalt, feladatának tekinti, hogy minden működési szinten következetes gazdálkodás valósuljon meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.