Évente tíz nap rekreációs pótszabadság jár 2027 januárjától a siófoki Csicsergő Bölcsőde több dolgozójának. Az új kollektív szerződés nemcsak a kisgyermeknevelők munkáját közvetlenül segítő alkalmazottaknak biztosít többletszabadságot, hanem további munkaidő-kedvezményeket és juttatásokat is tartalmaz.
„Rekordmértékű, tíz nap rekreációs pótszabadságot vívtunk ki Siófokon a bölcsődékben dolgozó, szakmai munkát közvetlenül támogató tevékenységet végző közalkalmazottak számára” – számolt be róla a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a honlapján.
A siófoki Csicsergő Bölcsőde és a BDDSZ helyi alapszervezete között létrejött kollektív szerződés értelmében a többletszabadság a bölcsődékben szakmai munkát közvetlenül támogató munkakörökben dolgozó közalkalmazottaknak jár. Így többek között a bölcsődei dajkák, szakácsok, mosónők, élelmezésvezetők, bölcsődetitkárok és karbantartók is jogosultak lesznek rá.
Az új siófoki szabályozás 2027 januárjában lép hatályba, és a pótszabadság mellett több más kedvezményt is biztosít az intézmény munkavállalóinak. A megállapodás alapján a dolgozók
A kollektív szerződés a továbbképzések támogatására is kitér. Amennyiben egy munkavállaló saját költségén vesz részt kreditpontot adó tanfolyamon, a munkáltató munkaidő-kedvezményt biztosít számára, amelynek idejére távolléti díjat is fizet.
A BDDSZ közlése szerint Siófok az ötödik olyan helyszín, ahol kollektív szerződés garantál rekreációs szabadságot a nem szakmai munkakörökben foglalkoztatott bölcsődei dolgozóknak. Korábban Budapest XV. kerületében, Újpesten, Dunaújvárosban és Tatabányán sikerült hasonló megállapodást kötni.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
Nyílt pályázatot hirdettek az Oktatási Hivatal elnöki posztjára. A jelentkezőktől legalább ötéves vezetői tapasztalatot és felsőfokú végzettséget várnak el. A hivatalt Brassói Sándor távozása óta ideiglenesen Vanó Renáta vezeti.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Korábban csak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkárainak és néhány helyettes államtitkárának kilétét lehetett tudni, most azonban a minisztérium további vezető munkatársainak névsorát is nyilvánosságra hozták.
A szakszervezet szerint a januárra bejelentett béremelés nem pótolja az októberre ígért intézkedést, és továbbra sem világos, pontosan mennyivel nőhet az érintettek fizetése.
A poroszos fegyelmezés helyett szabad, emberséges környezetre és valódi tudásra vágyik a diákok és a szülők többsége. A Közgazdasági Politechnikum pedagógiai vezetője és koordinátora szerint az adatbifláztatás helyett gondolkodni kell megtanítani a gyerekeket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) többek között azt kifogásolja, hogy a jelenlegi vezetők olyan információkhoz férhetnek hozzá, amelyek a többi pályázó számára nem feltétlenül elérhetők.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.
