Müller Anna: A végzett pedagógusok mindössze 30 százaléka indul el a pályán

A pedagógusok sztrájkjogának korlátozásáról szóló strasbourgi ítélet kapcsán az országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a jogok helyreállítása mellett a tanári pálya vonzerejének növelése is fontos feladat.

A végzett pedagógusoknak mindössze 30 százaléka helyezkedik el a pályán, a fiatal tanárok közül pedig kevesebb mint minden harmadik marad a szakmában öt évnél tovább - emelte ki Müller Anna a Facebook-oldalán közzétett videójában, amelyben a pedagógusok sztrájkjogának korlátozásáról szóló, ezen a héten kihirdetett strasbourgi ítéletre is reagált.

Az Oktatási Bizottság alelnöke felidézte a 2022-es pedagógustiltakozásokat, amikor a tanárok a munkakörülményeik javításáért és sztrájkjoguk érvényesítéséért léptek fel. A tiltakozások idején több pedagógus polgári engedetlenségi akciókban is részt vett, közülük pedig voltak, akiket később elbocsátottak az állásukból.

A videóban név szerint is megemlékezett azokról a pedagógusokról, akik a tiltakozások miatt elveszítették a munkájukat, és úgy fogalmazott, hogy miközben őket jogsértéssel vádolták, a strasbourgi bíróság most az akkori kormány által bevezetett korlátozásokat találta jogsértőnek.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanis megállapította, hogy a magyar állam 2022-ben jogsértően korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát. Müller Anna ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a Tisza-kormány már az ítélet kihirdetése előtt, szeptemberben módosította a vonatkozó szabályozást.

A politikus ugyanakkor arra is kitért, hogy a pedagóguspálya vonzerejének növelése továbbra is megoldásra váró feladat, és úgy fogalmazott, a kormány jelenleg azon dolgozik, hogy a pedagógusképzésben végzettek közül többen válasszák a tanári hivatást, és a pályára lépő fiatalok nagyobb arányban maradjanak a szakmában öt évnél hosszabb ideig.

A jogvédők szerint további változtatásokra van szükség

Ahogyan arról korábban az Eduline is beszámolt, a strasbourgi ítélet kihirdetését követően a pedagógus-szakszervezetek és a jogvédő szervezetek közös sajtótájékoztatón sürgették a döntés mielőbbi végrehajtását, hangsúlyozva, hogy a korábbi jogszabály-módosítások ellenére továbbra sem biztosított a pedagógusok sztrájkjogának maradéktalan érvényesülése. Erre hívta fel a figyelmet Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is, aki vitatta, hogy a sztrájkjog teljes helyreállítása már megtörtént volna.

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.