Egy országos, reprezentatív vizsgálat során a Semmelweis Egyetem kutatói 522, 11 és 18 év közötti magyar iskolás adatait elemezték. Az eredményekből kiderült, hogy a szervi okok nélkül jelentkező, tartós vagy visszatérő hasfájás – szaknyelven funkcionális hasi fájdalomzavar – ritkán jár egyedül.
Az érintett diákok 80,6 százaléka legalább két testtájon érzett fájdalmat, 54,8 százalékuk pedig nem is a hasát jelölte meg elsődleges fájdalomhelyként, hanem leggyakrabban fejfájásról, ízületi vagy hátfájásról számolt be. A panaszok több mint felüknél már legalább egy éve fennálltak.
A hasfájás gyulladással indul
A kutatók szerint a folyamat gyakran egy fertőzéssel vagy gyulladással kezdődik. Ha azonban a fájdalom tartós marad, és ahhoz pszichés terhelés – például stressz vagy szorongás – is társul, a fájdalomérző rendszer túlérzékennyé válhat. Emiatt a szervezet még az eredeti kiváltó ok megszűnése után is ebben az állapotban marad.
Idővel pedig már az olyan teljesen hétköznapi folyamatok is fájdalmat válthatnak ki, mint az étkezést követő emésztés.
Ha egy iskolás gyermeknek fáj a hasa, akkor érdemes lehet mélyebbre ásni és megnézni, hogy van-e esetleg máshol is fájdalma. Erkölcsi és szakmai szempontból is felmerül, hogy a fájdalom nem egy szervi probléma tünete, hanem egy összetett fájdalombetegség része. Még akkor is, ha régebben diagnosztizáltak nála valamilyen szervi problémát, például lisztérzékenységet vagy Crohn-betegséget, mert nem biztos, hogy még mindig az okozza a panaszokat
– mutatott rá dr. Major János, a tanulmány első szerzője, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tanársegédje, a Bethesda Gyermekkórház Fájdalomkezelő Centrumának vezetője.
Túl sok számonkérés, kirekesztés és iskolai bántalmazás
A kutatás rávilágított arra is, hogy a fájdalomzavar szoros összefüggést mutat az iskolai környezettel és a lelki jólléttel. A panaszokkal küzdő diákok körében lényegesen gyakoribb volt az iskolatársak általi kirekesztés és bántalmazás, valamint többen érezték úgy, hogy
- túl sok a számonkérés,
- nincs elég nyugalom az osztályteremben
- vagy éppenséggel igazságtalanul bánnak velük a tanárok.
A kutatók a gyerekek életminőségét is részletesen megvizsgálták, beleértve a fizikai állapotot, az érzelmi jóllétet, a társas kapcsolatokat és az iskolai teljesítményt. A funkcionális hasi fájdalomzavarral élő serdülők minden vizsgált területen rosszabb eredményt értek el, 14,5 százalékuknál pedig az összesített életminőség már klinikailag kirívóan alacsony volt. A csúfolással, gúnyolódással járó verbális zaklatás kifejezetten erős összefüggést mutatott ezzel a súlyosan érintett csoporttal. Az érintett gyermekek emellett több iskolai napot hagytak ki, és gyakoribb volt körükben a rendszeres fájdalomcsillapító-használat is.
A szülők gyakran elbagatellizálják a problémát és azt mondják, majd elmúlik, kinövi a gyerek. A gond az, hogy azok a tényezők, amelyek a fájdalmat kiváltják vagy fenntartják, nem feltétlenül szűnnek meg maguktól
– emelte ki dr. Ádám Szilvia, a tanulmány utolsó szerzője, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának docense.
Felnőttkorban is megmaradhat
A kutatók hangsúlyozták, hogy a panaszt minden esetben érdemes komolyan venni, mert a kezeletlen fájdalom akár felnőttkorban is fennmaradhat. Hosszú távon pedig jelentősen rontja az életminőséget, növeli az egészségügyi ellátórendszer terhelését, sőt munkaerőpiaci kieséshez vagy korai rokkantsághoz is vezethet.
A probléma ugyanakkor megfelelő segítséggel eredményesen kezelhető: néha már egy iskolaváltás vagy egy rövid pszichoterápia is érdemi javulást hoz, a gyermekkorban megkezdett célzott fájdalomterápia pedig megelőzheti a panaszok krónikussá válását.
Tizenöt év telt el a központi írásbelim óta, mégis a mai napig magammal cipelem annak a következményeit, hogy 13-14 évesen sikerült elhinnem: azon az egy vizsgán múlik az egész életem. Persze nem így lett. Nyomot viszont hagyott. Vélemény.