Majdnem ötezer ukrán diák vesz részt a magyar oktatásban
4,2 millió ukrán állampolgár lépett Magyarország területére. A többség tovább is ment. 2023. március 3-áig 36 313 ukrán állampolgár kért ideiglenes védelmet Magyarországon.
Ukrajna vállalta, hogy visszaállítja a nemzeti kisebbségi iskolák rendszerét. Magyar Péter miniszterelnök bejelentése szerint ennek részeként az iskolai kommunikáció minden területén szabadon használható lesz a magyar nyelv. A kárpátaljai magyar diákok a jövőben magyar nyelven is érettségizhetnek és felvételizhetnek, a bizonyítványaikat pedig magyarul is megkaphatják.
A miniszterelnök a Facebook-oldalán közzétett videóban arról beszélt, hogy magyar és ukrán szakértők, valamint a kárpátaljai magyar szervezetek és egyházak részvételével folytatott tárgyalások eredményeként átfogó megállapodás született a magyar kisebbség nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak bővítéséről.
A bejelentés szerint a kárpátaljai magyar diákok és iskolák több új jogosultságot is kaphatnak:
Magyar Péter azt is kijelentette, hogy a magyar nemzetiségi iskolák tanulói szabadon használhatják majd a magyar nemzeti szimbólumokat.
Ünnepségeiken elénekelhetik a magyar himnuszt, szerepeltethetik a nemzeti lobogót, és magyar nyelvű feliratokat helyezhetnek el az iskolákban
– sorolta a miniszterelnök.
A miniszterelnök hangsúlyozta: az ukrán fél garanciát vállalt arra, hogy alacsonyabb tanulólétszám esetén is fenntartja a nemzetiségi iskolákat. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban szereplő intézkedéseket beépíti saját jogrendjébe, és azok az Európai Unió felé vállalt cselekvési tervben is megjelennek majd.
Magyar Péter közölte, hogy amennyiben ez megtörténik, a magyar kormány hozzájárulhat ahhoz, hogy az Európai Unió megnyissa az első csatlakozási tárgyalási klasztert Ukrajna számára. Hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarország továbbra sem támogatja a gyorsított uniós csatlakozási eljárást.
4,2 millió ukrán állampolgár lépett Magyarország területére. A többség tovább is ment. 2023. március 3-áig 36 313 ukrán állampolgár kért ideiglenes védelmet Magyarországon.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.