Jocó bácsi közösségi oldalán számolt be arról, hogy az utóbbi hetekben sokszor kapta meg a kérdést, hogy a kormányváltás után visszamegy-e tanítani.
Akkor most visszamész tanítani? Ez az a kérdés, amit az elmúlt hetekben a leggyakrabban feltesznek nekem. Ami nagyon jólesik természetesen. A válaszom: egyelőre biztosan nem. Szabadúszó lettem és élvezem - írta Jocó bácsi a posztjában, majd kitért arra is, hogy amellett, hogy tanulástechnikában segít kamaszoknak rengeteg olyan feladat találta meg, amiket nagyon élvez.
Dolgozom szakértőként projektekben, vannak együttműködéseim, képzéseket tartok pedagógusoknak itthon és az Erasmus+ keretén belül külföldön is, tartok kamasztréningeket. És még megannyi munkám van, amiket jelenleg nem tudnám végezni egy teljes állás mellett. Mert ezek bőven kitesznek egy teljes állást. Sőt.
-hangsúlyozta, végül pedig azt is megjegyezte, hogy nyitott arra, hogy adott esetben segítse a szakmai tudásával az új kormány munkáját, ha szükség van rá, és ahol szükség van rá.
2025 szeptemberében a Jocó bácsi az Eduline-nak azt nyilatkozta, hogy nagyon sok mindennek kéne megváltozni ahhoz, hogy teljes mellszélességgel visszatudjon térni. Többek között töris videókat gyárt a közösségi felületein, és emellett több éve érettségi elnökként dolgozik, így kívülről kapcsolódik a közoktatáshoz.
Az idei érettségi szezon egyik legnagyobb visszhangot kiváltó témája a magyar írásbeli volt: a diákok közül sokan úgy érezték, a feladatsor szokatlanul nehézre sikerült. A közösségi médiában gyorsan megjelentek a túlzóbb értelmezések is, egyesek már arról írtak, mintha a leköszönő kormány „bosszút állt volna” a vizsgázókon.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
