Több mint 89 ezer diák jelentkezett idén középiskolába

A 9. évfolyamra jelentkezők közel 80 százaléka az első helyen megjelölt iskolába jutott be, és a felvételizők döntő többsége valamelyik általa választott intézményben folytathatja tanulmányait.

Idén több mint 89 ezer tanuló jelentkezett középfokú nevelési-oktatási intézménybe – derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból. Közülük 76 198-an a 9. évfolyamra, 8071-en hat évfolyamos gimnáziumba, míg 5272-en nyolc évfolyamos gimnáziumba adták be jelentkezésüket.

A legtöbben sikeresen felvételiztek

Az általános középfokú felvételi eljárásban a 9. évfolyamra jelentkezők 98,23 százaléka, összesen 74 852 diák nyert felvételt valamelyik középiskolába.

A felvett tanulók közül:

  • 79,17 százalék (59 259 fő) az első helyen megjelölt tanulmányi területre jutott be,
  • 94,88 százalék (71 023 fő) pedig az első három hely valamelyikére került be.

Ez azt jelenti, hogy tízből majdnem nyolc diák oda került, ahová elsőként szeretett volna bekerülni.

Ezekbe az iskolatípusokba vették fel a legtöbb diákot

A 9. évfolyamra felvett tanulók megoszlása a következőképpen alakult:

  • 43,39 százalékuk (32 478 fő) technikumban tanul tovább,
  • 37,18 százalékuk (27 828 fő) gimnáziumba jutott be,
  • 15,34 százalékuk (11 485 fő) szakképző iskolába került,
  • 2,17 százalékuk (1624 fő) szakgimnáziumban folytatja,
  • 1,52 százalékuk (1135 fő) szakiskolába nyert felvételt,
  • 0,40 százalékuk (302 fő) készségfejlesztő iskolába került.

Hat- és nyolcosztályos gimnáziumok: itt is sokan első helyre kerültek

A hat évfolyamos gimnáziumokba 4774 tanuló jutott be, közülük 3894-en, vagyis 81,57 százalékuk az elsőként megjelölt helyen kezdheti meg tanulmányait.

A nyolc évfolyamos gimnáziumokba 3286 diák nyert felvételt, közülük 2897-en – azaz 88,16 százalék – az első helyen megjelölt intézménybe kerültek be.

Lezárult az általános felvételi szakasz

A középfokú iskolák május 8-ig értesítették a jelentkezőket arról, hogy felvették-e őket vagy sem. Ezzel lezárult a középfokú felvételi eljárás általános szakasza.

Mi történik, ha valakit sehova sem vettek fel?

Azoknak a diákoknak, akik nem jutottak be egyik középiskolába sem, vagy meggondolták magukat a felvételt nyújtó iskola kapcsán, május 11-én rendkívüli felvételi eljárás indul.

Az Oktatási Hivatal honlapján már elérhető az üres férőhelyeket tartalmazó keresőprogram, amely segít megtalálni a még szabad helyeket kínáló középiskolákat.

A rendkívüli felvételiben közvetlenül az iskoláknál lehet jelentkezni. Ide tartozik az a 1346 diák is, akit a 9. évfolyamra az általános eljárás során nem vettek fel – ez az összes jelentkező 1,77 százaléka.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.