Józsefváros és Ferencváros országgyűlési képviselője szerint félreviszi a vitát, ha a pedagógusoknak a leendő miniszterről kell véleményt mondaniuk. Ha már konzultáció van, abba a tanárok mellett a szülőket és a diákokat is be kell vonni – de nem személyi kérdésekben, hanem az oktatási programmal, tervekkel és jogszabályokkal kapcsolatban.
Jámbor András is kifejtette véleményét azzal kapcsolatban, hogy Pankotai Lili kifogásolta, hogy Magyar Péter számon kérte a neki levelet író 17 elitgimnázium igazgatóját, hogy anno nem álltak ki a tüntető tanárok és diákok mellett.
Jámbor András még azelőtt posztolta véleményét, mielőtt Magyar Péter találkozott és egyeztetett volna a gimnáziumi igazgatókkal. A képviselő hangsúlyozta, hogy szerinte nem az a legfontosabb kérdés, hogy ki mit mondott korábban, hanem az, hogy milyen konkrét lépések következnek.
Jámbor András nem tartja helyesnek, hogy a tanárok véleményét kérjék ki arról, ki legyen az oktatási miniszter. Szerinte a személyi kérdések politikai döntések, amelyekért a választáson győztes erőnek kell felelősséget vállalnia, nem pedig szakmai konzultáció tárgyává tenni azokat.
Én arra kérem Magyar Pétert, ne konzultáljon a miniszter személyéről a tanárokkal. Lehet, ez sokaknak visszás vagy radikális, de én így gondolom. Ha pedig mégis konzultálni akar, konzultáljon a tanárokkal, a szülőkkel és a gyerekekkel is. Utóbbira is van módszertan.
A képviselő szerint ez az egyeztetés nem a politikai végrehajtó személyéről kellene szóljon, hanem a párt porogramjáról, a terveiről és a jogszabályokról.
Jámbor szerint elkerülhetetlen, hogy az oktatásban (és az egészségügyben) komoly átalakítások történjenek, amik konfliktusokat hoznak majd magukkal. Úgy véli, lesznek olyan reformok, amelyekkel a szakma egy része nem ért egyet, miközben azok a diákok vagy a szülők érdekeit szolgálhatják. Szerinte a rendszer problémái nem 2010-ben kezdődtek, hanem évtizedes berögződésekből fakadnak.
„20-30-40 éves beidegződéseket kell átírni” – fogalmazott.
Bár az oktatási miniszter személyéről nem született döntés, és nem állapodtak meg konkrét lépésekben, a gimnáziumi igazgatókkal való találkozó jó hangulatban telt – erről beszélt a HVG-nek Kampós András, a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium igazgatója.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
