Józsefváros és Ferencváros országgyűlési képviselője szerint félreviszi a vitát, ha a pedagógusoknak a leendő miniszterről kell véleményt mondaniuk. Ha már konzultáció van, abba a tanárok mellett a szülőket és a diákokat is be kell vonni – de nem személyi kérdésekben, hanem az oktatási programmal, tervekkel és jogszabályokkal kapcsolatban.
Jámbor András is kifejtette véleményét azzal kapcsolatban, hogy Pankotai Lili kifogásolta, hogy Magyar Péter számon kérte a neki levelet író 17 elitgimnázium igazgatóját, hogy anno nem álltak ki a tüntető tanárok és diákok mellett.
Jámbor András még azelőtt posztolta véleményét, mielőtt Magyar Péter találkozott és egyeztetett volna a gimnáziumi igazgatókkal. A képviselő hangsúlyozta, hogy szerinte nem az a legfontosabb kérdés, hogy ki mit mondott korábban, hanem az, hogy milyen konkrét lépések következnek.
Jámbor András nem tartja helyesnek, hogy a tanárok véleményét kérjék ki arról, ki legyen az oktatási miniszter. Szerinte a személyi kérdések politikai döntések, amelyekért a választáson győztes erőnek kell felelősséget vállalnia, nem pedig szakmai konzultáció tárgyává tenni azokat.
Én arra kérem Magyar Pétert, ne konzultáljon a miniszter személyéről a tanárokkal. Lehet, ez sokaknak visszás vagy radikális, de én így gondolom. Ha pedig mégis konzultálni akar, konzultáljon a tanárokkal, a szülőkkel és a gyerekekkel is. Utóbbira is van módszertan.
A képviselő szerint ez az egyeztetés nem a politikai végrehajtó személyéről kellene szóljon, hanem a párt porogramjáról, a terveiről és a jogszabályokról.
Jámbor szerint elkerülhetetlen, hogy az oktatásban (és az egészségügyben) komoly átalakítások történjenek, amik konfliktusokat hoznak majd magukkal. Úgy véli, lesznek olyan reformok, amelyekkel a szakma egy része nem ért egyet, miközben azok a diákok vagy a szülők érdekeit szolgálhatják. Szerinte a rendszer problémái nem 2010-ben kezdődtek, hanem évtizedes berögződésekből fakadnak.
„20-30-40 éves beidegződéseket kell átírni” – fogalmazott.
Bár az oktatási miniszter személyéről nem született döntés, és nem állapodtak meg konkrét lépésekben, a gimnáziumi igazgatókkal való találkozó jó hangulatban telt – erről beszélt a HVG-nek Kampós András, a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium igazgatója.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
