Elindult a tankönyvrendelés a következő tanévre, április végéig rendelhetnek tankönyveket az iskolák – közölte az Oktatási Hivatal.
A hivatal szerint arról tájékoztatta az MTI-t, hogy zökkenőmentesen indult a 2026/2027-es tanévre szóló tankönyvrendelés, a pedagógusok és intézmények pedig több mint 2500 kiadvány közül válogathatnak, miközben továbbra is minden diák ingyen jut hozzá a szükséges taneszközökhöz.
Az Oktatási Hivatal közleménye szerint április elején elindult a tankönyvrendelés folyamata, amelyet az iskolák a megszokott módon, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) online felületén keresztül bonyolíthatnak le egészen április végéig.
A frissen megjelent köznevelési és szakképzési tankönyvjegyzékeken összesen 2517 különböző kiadvány szerepel. Az Oktatási Hivatal hangsúlyozta: tankönyvjegyzékeken található tankönyvek és taneszközök „megfelelő választási lehetőséget biztosítanak” a pedagógusoknak és az intézményeknek, így saját szakmai szempontjaik szerint állíthatják össze az általuk használt tananyagokat.
A közlemény kiemeli azt is, hogy valamennyi magyar diák térítésmentesen kapja meg a szükséges tankönyveket és taneszközöket.
A jegyzékeken az Oktatási Hivatal 1159 kiadványa található, emellett a HM ZRÍNYI Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 5, a Szent István Társulat pedig 46 kiadvánnyal szerepel.
A nemzetiségi oktatásban részt vevő iskolák számára külön is bő a kínálat: számukra 650 különböző kiadvány érhető el a tankönyvjegyzéken.
A teljes tankönyvkínálat a Tankönyvkatalógusban böngészhető, míg a hivatalos tankönyvjegyzék az Oktatási Hivatal honlapján érhető el.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Az Eduline több forrásból is úgy tudja, hogy a Momentum Mozgalom egykori elnökségi tagja, Orosz Anna lett volna Lannert Judit oktatási miniszter egyik államtitkára a négyből.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.
