Elindult a tankönyvrendelés a következő tanévre, április végéig rendelhetnek tankönyveket az iskolák – közölte az Oktatási Hivatal.
A hivatal szerint arról tájékoztatta az MTI-t, hogy zökkenőmentesen indult a 2026/2027-es tanévre szóló tankönyvrendelés, a pedagógusok és intézmények pedig több mint 2500 kiadvány közül válogathatnak, miközben továbbra is minden diák ingyen jut hozzá a szükséges taneszközökhöz.
Az Oktatási Hivatal közleménye szerint április elején elindult a tankönyvrendelés folyamata, amelyet az iskolák a megszokott módon, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) online felületén keresztül bonyolíthatnak le egészen április végéig.
A frissen megjelent köznevelési és szakképzési tankönyvjegyzékeken összesen 2517 különböző kiadvány szerepel. Az Oktatási Hivatal hangsúlyozta: tankönyvjegyzékeken található tankönyvek és taneszközök „megfelelő választási lehetőséget biztosítanak” a pedagógusoknak és az intézményeknek, így saját szakmai szempontjaik szerint állíthatják össze az általuk használt tananyagokat.
A közlemény kiemeli azt is, hogy valamennyi magyar diák térítésmentesen kapja meg a szükséges tankönyveket és taneszközöket.
A jegyzékeken az Oktatási Hivatal 1159 kiadványa található, emellett a HM ZRÍNYI Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 5, a Szent István Társulat pedig 46 kiadvánnyal szerepel.
A nemzetiségi oktatásban részt vevő iskolák számára külön is bő a kínálat: számukra 650 különböző kiadvány érhető el a tankönyvjegyzéken.
A teljes tankönyvkínálat a Tankönyvkatalógusban böngészhető, míg a hivatalos tankönyvjegyzék az Oktatási Hivatal honlapján érhető el.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
