A kormányközeli Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója, Téglásy Kristóf szerint a pedagógus-továbbképzésnek a drogprevenció mellett ki kellene terjednie az egészségfejlesztés, a mentálhigiéné, valamint a reziliencia erősítésének módszereire is.
A DKI oldalán megjelent írás szerint a pedagógustársadalom vállán ma olyan felelősség nyugszik, amely messze túlmutat a tananyag átadásán. Az iskola sok esetben az első olyan intézmény, ahol egy fiatal segítséget kaphat, ezért ebben a rendszerben a drogprevenciónak alapvető kompetenciának kellene lennie. Azonban, mint Téglásy Kristóf írja, ez a pedagógus-továbbképzésben gyakran perifériára szorul.
Újra mehetnek civilek drogprevenciós előadásokat tartani az iskolákba
A stratégiai igazgató azt írja, ma Magyarországon a fiatalok átlagosan 14 éves korukban próbálnak ki először kábítószert, de gyakran már korábban is találkoznak a gyerekek droggal. A pszichoaktív szerekhez való hozzáférés pedig könnyebb, mint valaha.
„Nemcsak a klasszikus kábítószerekről van szó, hanem designer drogokról, vényköteles gyógyszerekkel való visszaélésről, energiaital- és alkoholfüggőségről, sőt az online térben terjedő, sokszor ártalmatlannak beállított »trendekről«” – írja Téglásy.
Hozzáteszi, hogy a tanár az, aki nap mint nap látja a gyerekeket, aki szerinte észreveszi a hirtelen hangulatingadozást, teljesítményromlást, motivációvesztést, szélsőséges viselkedésváltozást. Azonban kérdés, hogy felismeri-e, hogy ezek mögött szerhasználat is állhat, illetve tudja, mit kell tenni?
Továbbá arra is kérik az iskolákat, hogy a szülői értekezleteken hívják fel a szülők figyelmét arra, hogy figyeljenek a gyerekek esetleges kábítószer fogyasztására és beszélgessenek velük a témáról.
Téglásy szerint a drogprevenció szerepe a pedagógus-továbbképzésben kulcsfontosságú: „Nem arról van szó, hogy a tanároknak rendőrré vagy addiktológussá kellene válniuk. Sokkal inkább arról, hogy legyenek tisztában a leggyakoribb szerek hatásaival, a korai figyelmeztető jelekkel és a megfelelő intézményi lépésekkel. A tudás biztonságot ad: csökkenti a pánikot, a túlreagálást és a bagatellizálást is. Egy felkészült pedagógus nem vádaskodik, hanem kérdez. Nem megbélyegez, hanem párbeszédet kezdeményez.”
„Ha a tanár nem tudja, mit tehet, inkább nem tesz semmit – ez azonban a legrosszabb forgatókönyv” – jelenti ki.
A prevenciót azonban csak kríziskezelésnek, hanem szemléletformálásnak gondolja: úgy gondolja, a pedagógus-továbbképzésnek ki kellene terjednie az egészségfejlesztés, a mentálhigiéné, valamint a reziliencia erősítésének módszereire is.
Téglásy hangsúlyozta, a drogprevenció alatt nem a moralizáló prédikációt érti, hanem helyzetgyakorlatokat, kortárssegítő programokat, projektalapú feldolgozást. A pedagógusnak pedig tudnia kell, hogyan vezessen osztálybeszélgetést kényes témákról, és hogyan reagáljon provokatív kérdésekre.
Hozzátette, hogy a kérdés társadalmi szinten is jelentős, hiszen gyakran az iskola az egyetlen hely, ahol egy instabil családi háttérrel rendelkező fiatal rendszeres figyelmet kap. Ha itt nincs megfelelő prevenció, a problémák észrevétlenül mélyülnek.
„Ehhez azonban intézményi támogatás, világos protokoll és folyamatos szakmai háttér szükséges. Nem várható el, hogy a tanár egyedül birkózzon meg egy komplex addiktológiai helyzettel.”
Téglásy végül megjegyezte, hogy a drogprevenció beemelése a pedagógus továbbképzés középpontjába nem adminisztratív teher, hanem befektetés a fiatalok egészségébe, a családok biztonságába és a társadalom jövőjébe.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
