A kormányközeli Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója, Téglásy Kristóf szerint a pedagógus-továbbképzésnek a drogprevenció mellett ki kellene terjednie az egészségfejlesztés, a mentálhigiéné, valamint a reziliencia erősítésének módszereire is.
A DKI oldalán megjelent írás szerint a pedagógustársadalom vállán ma olyan felelősség nyugszik, amely messze túlmutat a tananyag átadásán. Az iskola sok esetben az első olyan intézmény, ahol egy fiatal segítséget kaphat, ezért ebben a rendszerben a drogprevenciónak alapvető kompetenciának kellene lennie. Azonban, mint Téglásy Kristóf írja, ez a pedagógus-továbbképzésben gyakran perifériára szorul.
Újra mehetnek civilek drogprevenciós előadásokat tartani az iskolákba
A stratégiai igazgató azt írja, ma Magyarországon a fiatalok átlagosan 14 éves korukban próbálnak ki először kábítószert, de gyakran már korábban is találkoznak a gyerekek droggal. A pszichoaktív szerekhez való hozzáférés pedig könnyebb, mint valaha.
„Nemcsak a klasszikus kábítószerekről van szó, hanem designer drogokról, vényköteles gyógyszerekkel való visszaélésről, energiaital- és alkoholfüggőségről, sőt az online térben terjedő, sokszor ártalmatlannak beállított »trendekről«” – írja Téglásy.
Hozzáteszi, hogy a tanár az, aki nap mint nap látja a gyerekeket, aki szerinte észreveszi a hirtelen hangulatingadozást, teljesítményromlást, motivációvesztést, szélsőséges viselkedésváltozást. Azonban kérdés, hogy felismeri-e, hogy ezek mögött szerhasználat is állhat, illetve tudja, mit kell tenni?
Továbbá arra is kérik az iskolákat, hogy a szülői értekezleteken hívják fel a szülők figyelmét arra, hogy figyeljenek a gyerekek esetleges kábítószer fogyasztására és beszélgessenek velük a témáról.
Téglásy szerint a drogprevenció szerepe a pedagógus-továbbképzésben kulcsfontosságú: „Nem arról van szó, hogy a tanároknak rendőrré vagy addiktológussá kellene válniuk. Sokkal inkább arról, hogy legyenek tisztában a leggyakoribb szerek hatásaival, a korai figyelmeztető jelekkel és a megfelelő intézményi lépésekkel. A tudás biztonságot ad: csökkenti a pánikot, a túlreagálást és a bagatellizálást is. Egy felkészült pedagógus nem vádaskodik, hanem kérdez. Nem megbélyegez, hanem párbeszédet kezdeményez.”
„Ha a tanár nem tudja, mit tehet, inkább nem tesz semmit – ez azonban a legrosszabb forgatókönyv” – jelenti ki.
A prevenciót azonban csak kríziskezelésnek, hanem szemléletformálásnak gondolja: úgy gondolja, a pedagógus-továbbképzésnek ki kellene terjednie az egészségfejlesztés, a mentálhigiéné, valamint a reziliencia erősítésének módszereire is.
Téglásy hangsúlyozta, a drogprevenció alatt nem a moralizáló prédikációt érti, hanem helyzetgyakorlatokat, kortárssegítő programokat, projektalapú feldolgozást. A pedagógusnak pedig tudnia kell, hogyan vezessen osztálybeszélgetést kényes témákról, és hogyan reagáljon provokatív kérdésekre.
Hozzátette, hogy a kérdés társadalmi szinten is jelentős, hiszen gyakran az iskola az egyetlen hely, ahol egy instabil családi háttérrel rendelkező fiatal rendszeres figyelmet kap. Ha itt nincs megfelelő prevenció, a problémák észrevétlenül mélyülnek.
„Ehhez azonban intézményi támogatás, világos protokoll és folyamatos szakmai háttér szükséges. Nem várható el, hogy a tanár egyedül birkózzon meg egy komplex addiktológiai helyzettel.”
Téglásy végül megjegyezte, hogy a drogprevenció beemelése a pedagógus továbbképzés középpontjába nem adminisztratív teher, hanem befektetés a fiatalok egészségébe, a családok biztonságába és a társadalom jövőjébe.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
