Középiskolai felvételi 2026: ennyi ponttól hívták be szóbelizni a hatodikosokat több fővárosi topgimibe

77,72 vagy éppenséggel 100 pont - ennyi pontot kellett legalább elérniük a szóbelihez azoknak a hatodikosoknak, akik az alábbi top100-as budapesti elitgimnáziumok valamelyikébe szeretnének bekerülni.

Március 2-től kezdődnek a szóbelik a középiskolai felvételin, ezért egyre több elitgimnázium teszi közzé a szóbeli behívási ponthatárait.

A hatodikosokat az alábbi középiskolákban a következő pontszámoktól hívták be 2026-ban

Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium (HVG-rangsor 44. helyezés)

A sulinavigátor adatai szerint:

  • természettudomány: 100 pont

  • általános: 100 pont

Szerb Antal Gimnázium (HVG-rangsor 30. helyezés)

A sulinavigátor adatai szerint:

  • emelt angol: 72 pont

  • emelt német: 72 pont

Szent István Gimnázium (HVG-rangsor 8. helyezés)

  • speciális matek: 77 pont

  • természettudomány: 77 pont

Szent Margit Gimnázium (HVG-rangsor 67. helyezés)

  • általános: 31 pont

Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (2026-os HVG-rangsor 10. hely) hat évfolyamos tagozatán 81 ponttól hívják be a diákokat szóbelizni. Ez azt jelenti, hogy a központi írásbelin a 100-ból legalább 81 pontot kellett szerezniük magyarból és matekból a diákoknak, hogy továbbjussanak a szóbeli fordulóba.

A középiskolai szóbeli behívási ponthatárokkal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Érettségi-felvételi
Palotás Zsuzsanna

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Közoktatás
Fóti Péter

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna