Középiskolai felvételi 2026: ez az 5 iskola már közzétette a szóbeli felvételi behívási ponthatárait
Van olyan iskola, ahová 122 pont kell ahhoz, hogy a nyolcadikosokat behívják a szóbelire.
77,72 vagy éppenséggel 100 pont - ennyi pontot kellett legalább elérniük a szóbelihez azoknak a hatodikosoknak, akik az alábbi top100-as budapesti elitgimnáziumok valamelyikébe szeretnének bekerülni.
Március 2-től kezdődnek a szóbelik a középiskolai felvételin, ezért egyre több elitgimnázium teszi közzé a szóbeli behívási ponthatárait.
A hatodikosokat az alábbi középiskolákban a következő pontszámoktól hívták be 2026-ban
Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium (HVG-rangsor 44. helyezés)
A sulinavigátor adatai szerint:
természettudomány: 100 pont
általános: 100 pont
Szerb Antal Gimnázium (HVG-rangsor 30. helyezés)
A sulinavigátor adatai szerint:
emelt angol: 72 pont
emelt német: 72 pont
Szent István Gimnázium (HVG-rangsor 8. helyezés)
speciális matek: 77 pont
természettudomány: 77 pont
Szent Margit Gimnázium (HVG-rangsor 67. helyezés)
általános: 31 pont
Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (2026-os HVG-rangsor 10. hely) hat évfolyamos tagozatán 81 ponttól hívják be a diákokat szóbelizni. Ez azt jelenti, hogy a központi írásbelin a 100-ból legalább 81 pontot kellett szerezniük magyarból és matekból a diákoknak, hogy továbbjussanak a szóbeli fordulóba.
A középiskolai szóbeli behívási ponthatárokkal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Van olyan iskola, ahová 122 pont kell ahhoz, hogy a nyolcadikosokat behívják a szóbelire.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.