Közzétette az egyik elitgimnázium a szóbeli behívási ponthatárát

Azok a hatodikosok, akik a központi írásbelin legalább 86 pontot értek el, azok mentesülnek a szóbeli alól az Apáczaiban 2026-ban.

Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (2026-os HVG-rangsor 10. hely) hat évfolyamos tagozatán 81 ponttól hívják be a diákokat szóbelizni. Ez azt jelenti, hogy a központi írásbelin a 100-ból legalább 81 pontot kellett szerezniük magyarból és matekból a diákoknak, hogy továbbjussanak a szóbeli fordulóba.

Hivatalos: megvannak a 2026-os központi írásbeli előzetes eredményei

De nem kell mindenkinek szóbeliznie az Apáczaiban. „Azok a diákok, akik legalább 86 pontot szereztek a központi írásbelin, mentességet kapnak a szóbeli beszélgetés alól, automatikusan megkapják a maximális 25 pontot” - olvasható az intézmény honlapján.

Ezenkívül minden diákot, akiket behívtak szóbelizni vagy a magas központi írásbelin elért eredménye miatt mentességet kapott, meghívták március 23-ra egy kötetlen, játékos ismerkedő programra, melyen a részvétel fakultatív, és nem tartozik a felvételi eljáráshoz.

Az intézményben a négy évfolyamos tagozat szóbeli behívási ponthatárait későbbre ígérték.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.