Azok a hatodikosok, akik a központi írásbelin legalább 86 pontot értek el, azok mentesülnek a szóbeli alól az Apáczaiban 2026-ban.
Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (2026-os HVG-rangsor 10. hely) hat évfolyamos tagozatán 81 ponttól hívják be a diákokat szóbelizni. Ez azt jelenti, hogy a központi írásbelin a 100-ból legalább 81 pontot kellett szerezniük magyarból és matekból a diákoknak, hogy továbbjussanak a szóbeli fordulóba.
Hivatalos: megvannak a 2026-os központi írásbeli előzetes eredményei
De nem kell mindenkinek szóbeliznie az Apáczaiban. „Azok a diákok, akik legalább 86 pontot szereztek a központi írásbelin, mentességet kapnak a szóbeli beszélgetés alól, automatikusan megkapják a maximális 25 pontot” - olvasható az intézmény honlapján.
Ezenkívül minden diákot, akiket behívtak szóbelizni vagy a magas központi írásbelin elért eredménye miatt mentességet kapott, meghívták március 23-ra egy kötetlen, játékos ismerkedő programra, melyen a részvétel fakultatív, és nem tartozik a felvételi eljáráshoz.
Az intézményben a négy évfolyamos tagozat szóbeli behívási ponthatárait későbbre ígérték.
Február 19-éig kell véglegesíteni a középiskolai felvételi jelentkezéseket: eddig kell leadni a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapo(ka)t. Összeszedtük, mire kell figyelni.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
