Sok diák úgy kerül ki az iskolából, hogy nem tudja, hogyan kell bánni a pénzzel, elkészíteni egy egyszerű fogást, vagy akár kezelni a stresszes helyzeteket.
Vannak olyan ismeretek, amiket nem tanítanak az iskolában, pedig nagy szükség lenne rájuk – mutat rá a Medium és az Upworthy. Ezek közé tartozik többek között az egészséges étkezés, az álhírek felismerése, de még az önvédelem is.
A pénzzel is meg kell tanulni bánni, és bár ebben a szülői minta elsődleges, hasznos lenne az iskolában is foglalkozni azzal, hogy hogyan kell például költségvetést készíteni, megtakarítani, befektetni, bankszámlát nyitni, vagy mire kell figyelni hitel, diákhitel esetén, illetve mi a különbség a nettó és a bruttó bér között.
A főzőórák is segíthetnek megtanulni, hogy hogyan lehet okosan bánni a pénzzel: a diákok megtanulnak étkezést tervezni, tudatosan vásárolni és csökkenteni a pazarlást. Emellett a főzés nemcsak az ételről szól, hanem az egészségről is: azok a gyerekek, akik megtanulnak főzni, egészségesebben étkezhetnek, mivel kevésbé szorulnak rá a gyorsételekre.
A WHO szerint világszerte több mint 1 milliárd ember él mentális egészségügyi rendellenességekkel. De akik nem küzdenek mentális problémákkal, azok is profitálhatnak belőle, hiszen megértik, hogyan működik az elméjük, stratégiákat tanulnak a gondolataik, érzelmeik, viselkedésük kezelésére, és jobban megértik, miért viselkednek az emberek úgy, ahogy.
HÖOK: az egyetemisták 88 százalékának tanulmányait hátráltatta már a lelki állapota
Mivel a különböző médiumok és közösségi platformok folyamatosan információval bombáznak, fontos megérteni, hogy mitől hiteles egy forrás, hogyan torzulhat az információ, és hogyan lehet felismerni a félrevezető vagy hamis tartalmakat.
Bár sokan kapnak valamennyi elsősegély- vagy újraélesztési oktatást, kérdés, hogy ez mennyire volt alapos: tanítottak csecsemő-újraélesztést? Vagy felismerni a stroke jeleit?
Az alapvető mindennapi biztonság ugyanolyan fontos: mik a leggyakoribb háztartási tűzveszélyek, illetve mik a szén-monoxid-mérgezés tünetei?
Mindemellett az önvédelmi oktatás sem elhanyagolható: egy tantárgy, ami mindent tartalmaz, amire szükség van ahhoz, hogy a gyerekek megtanulják megvédeni magukat, ha esetleg egyszer szükség lenne rá.
Radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények – állapítja meg az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmány.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
