Sok diák úgy kerül ki az iskolából, hogy nem tudja, hogyan kell bánni a pénzzel, elkészíteni egy egyszerű fogást, vagy akár kezelni a stresszes helyzeteket.
Vannak olyan ismeretek, amiket nem tanítanak az iskolában, pedig nagy szükség lenne rájuk – mutat rá a Medium és az Upworthy. Ezek közé tartozik többek között az egészséges étkezés, az álhírek felismerése, de még az önvédelem is.
A pénzzel is meg kell tanulni bánni, és bár ebben a szülői minta elsődleges, hasznos lenne az iskolában is foglalkozni azzal, hogy hogyan kell például költségvetést készíteni, megtakarítani, befektetni, bankszámlát nyitni, vagy mire kell figyelni hitel, diákhitel esetén, illetve mi a különbség a nettó és a bruttó bér között.
A főzőórák is segíthetnek megtanulni, hogy hogyan lehet okosan bánni a pénzzel: a diákok megtanulnak étkezést tervezni, tudatosan vásárolni és csökkenteni a pazarlást. Emellett a főzés nemcsak az ételről szól, hanem az egészségről is: azok a gyerekek, akik megtanulnak főzni, egészségesebben étkezhetnek, mivel kevésbé szorulnak rá a gyorsételekre.
A WHO szerint világszerte több mint 1 milliárd ember él mentális egészségügyi rendellenességekkel. De akik nem küzdenek mentális problémákkal, azok is profitálhatnak belőle, hiszen megértik, hogyan működik az elméjük, stratégiákat tanulnak a gondolataik, érzelmeik, viselkedésük kezelésére, és jobban megértik, miért viselkednek az emberek úgy, ahogy.
HÖOK: az egyetemisták 88 százalékának tanulmányait hátráltatta már a lelki állapota
Mivel a különböző médiumok és közösségi platformok folyamatosan információval bombáznak, fontos megérteni, hogy mitől hiteles egy forrás, hogyan torzulhat az információ, és hogyan lehet felismerni a félrevezető vagy hamis tartalmakat.
Bár sokan kapnak valamennyi elsősegély- vagy újraélesztési oktatást, kérdés, hogy ez mennyire volt alapos: tanítottak csecsemő-újraélesztést? Vagy felismerni a stroke jeleit?
Az alapvető mindennapi biztonság ugyanolyan fontos: mik a leggyakoribb háztartási tűzveszélyek, illetve mik a szén-monoxid-mérgezés tünetei?
Mindemellett az önvédelmi oktatás sem elhanyagolható: egy tantárgy, ami mindent tartalmaz, amire szükség van ahhoz, hogy a gyerekek megtanulják megvédeni magukat, ha esetleg egyszer szükség lenne rá.
Radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények – állapítja meg az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmány.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
