Önvédelmi szakértő: így védhetik meg magukat a diákok

A szülők feladata, hogy biztonsági tanácsokkal lássák el a gyerekeket, így csökkenteni tudják az esetleges támadások, rablások, bántalmazások kockázatát – véli az önvédelmi szakértő.

  • Eduline

„Értessük meg gyermekünkkel, hogy elengedhetetlen, hogy mindig a megbeszélt útvonalon közlekedjen, és szóljon, hogy mikor indul el az iskolából, így várhatóan azt is tudni fogja a szülő, hogy mikor érkezik meg. Ha tisztában van az édesanya és édesapa azzal, hogy merre jön haza a gyerek, ha nem várt késés következik be, a szülő a bejáratott útvonalon tudja megnézni, nem történt-e baja. A biztonságos hazaút nyomon követését számos okos alkalmazás is segíti, érdemes a szülők és a gyerekek telefonjára telepíteni ezek közül egyet, hogy aztán a GPS adatok segítségével nyomon tudjuk követni, hogy tini gyermekünk merre jár” – mondta Kovács Ildikó önvédelmi szakértő, hozzátéve: érdemes elkerülni a parkos, fás, sötét útszakaszokat, aluljárókat, a közlekedési eszközön pedig a sofőrhöz közel érdemes helyet foglalni a folyosó melletti ülésen.

„Ha van rá lehetőség, az osztálytársakkal együtt induljon haza, ha többen vannak, kisebb az esély a támadásra, illetve ha baj van, könnyebben tudnak segítséget hívni. Legyen figyelmes útközben. Figyelje meg, kikkel utazik együtt. Tükröződő felületeken megfigyelheti, hogy valaki követi-e vagy sem. Ha azt érzi, hogy valami nincs rendben, telefon jelezzen szüleinek, kérje felnőtt segítségét” – tette hozzá. Az önvédelmi szakértő arra is kitér, érdemes megbeszélni a gyerekeknek, hogy az értéktárgyaikat soha ne tartsák látható helyen, de talán még fontosabb tanács, hogy „az értéktárgyak pótolhatók, a testi épség a legfontosabb”.

Kovács Ildikó szerint nem szabad, hogy a hazafelé úton a gyerek mozgása korlátozva legyen, fontos, hogy mindig legyen legalább egy szabad keze, amivel védekezni, kapaszkodni tud. Ha van a héten olyan nap, amikor a hátizsák mellé még jól megpakolt tornazsákot és gitártokot is magával kell vinnie, törekedjünk arra, hogy segíteni tudjunk neki az iskolából a külön órákra, onnan pedig biztonságosan haza jutni.

„Az iskolából kilépve a gyerekek gyakran bedugják a fülükbe a fülhallgatót, benyomják kedvenc zenéjüket, és még a kapucnijukat is a fejükbe húzzák, hogy teljesen kizárják a külvilágot. Ez azonban rendkívül veszélyes, hiszen elvonja a figyelmüket a körülöttük zajló eseményekről, baleseteket okozhatnak, rablások könnyű áldozataivá válhatnak azáltal, hogy megszűnik a periférikus látásuk és a környezeti hangokra sem tudnak reagálni” – mondta, kiemelve: érdemes már egészen kicsi, óvodás korú gyermeknek is megtaníti az édesanyja vagy édesapja telefonszámát, iskolás esetén pedig elengedhetetlen, hogy fel tudja hívni a 112-t és el tudja mondani a legfontosabb információkat magáról, arról, hogy hol van, hogy milyen veszélyben érzi magát és meg tudja adni szüleinek az elérhetőségét.

„Az idegenektől nem fogadunk el semmit” alapelvet minden gyermek ismeri, érdemes ezt azonban kiegészítenünk néhány plusz információval. Attól ugyanis, hogy a gyerek valakinek naponta köszön, az illető még nem az ismerőse, így nem bízhat meg benne, nem mehet el vele és nem fogadhat el tőle semmit – tette hozzá, kiemelve: táskára, kabátra látható helyre soha ne írjuk fel gyermekünk nevét, hiszen az adatait könnyen leolvashatják róla. A beszélgetés során mutassunk rá arra, hogy az, hogy valaki a nevén szólítja, még nem jelenti azt, hogy ismeri is az illető.

„Ne feledjük, bár a legjobb önvédelem a veszélyforrás elkerülése, érdemes a gyereknek fizikailag is megtanulnia védekezni. Már három-négy hónapos önvédelmi oktatáson való részvétel során is el tudja sajátítani azokat a technikákat, amelyek segítségével vészhelyzetben eredményesen meg tudja védeni magát” – mondta.

Különös képzést indítanak az ELTE-n: a hallgatók megtanulhatják, hogyan védjék meg magukat

Önvédelmi képzés elindítását tervezi az ELTE Sportiroda a Hallgatói Önkormányzattal együttműködésben az egyetem hallgatói számára.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.