Túl vannak a hatodikos diákok a 2026-os magyar és matek központi írásbelin. Megkérdeztük őket, mi volt a véleményük a feladatokról.
Szombaton országszerte több mint 70 ezer tanuló mérettette meg magát a központi írásbeli felvételin. Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint idén a 9. évfolyamra több mint 52 900-an jelentkeztek, a 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin közel 11 ezer, 8 évfolyamos írásbelin több mint 6400 tanuló vett részt.
A hatodikosoknak (a negyedikesekhez és a nyolcadikosokhoz hasonlóan) kétszer 45 percük volt az 50-50 pontos magyar és a matek feladatsorra.
Noémi, aki Budapesten írta a felvételit, lapunknak elárulta, szerinte jól sikerült neki a felvételi, mint mondta, nagyon jó volt a magyar és a matek is. A magyarban az első feladat nagyon tetszett neki, bár nem olyan típusú volt, mint amire a korábbi feladatlapok alapján számított. Matekból a 9. feladatot emelte ki, egy koordináta rendszeres feladatot, ami szintén nagyon tetszett neki. Igazán egyik feladatot sem érezte nehéznek, de a magyar feladatlapnál egy részfeladatot nem tudott befejezni, mivel letelt az idő. Noémi azt is elárulta, hogy sokat készült a felvételire otthon, és felkészítőre is járt.
A vidéken tanuló Fruzsina izgult a felvételi előtt, azt hitte, kevesebb dolgot fog tudni, de összességében pozitív élmény volt számára az írásbeli. A fogalmazást könnyűnek érezte, szereti az ilyen típusú feladatokat, a matekban az átváltások viszont nehezebben mentek neki. Már régóta készült a felvételire, nagyjából számított arra, hogy milyen jellegű feladatok lesznek, és az időbe is belefért.
Dorián, aki szintén Budapesten tanul, picit izgult a felvételi előtt, de úgy érzi, jól sikerült neki. Elmesélte, hogy nagy meglepetések nem érték a feladatsorban, a szokásos típusú feladatok voltak, amik 3-4 éve ismétlődnek. A matek első néhány feladata egyszerű volt, a magyarban pedig a közmondásokat érezte könnyűnek. Elmesélte, hogy a fogalmazást nehezebbnek érezte, de az sem volt vészes. Dorián a matekot kerek 34 perc alatt fejezte be, könnyűnek érezte, a nyelvtant közepes nehézségűnek írta le. Elég sokat készült a felvételire, járt előkészítőre matekra és magyarra is, de otthon is rengeteget gyakorolt.
A szintén vidéken tanuló Zoltán izgult a felvételi előtt, de úgy érzi, a magyar jól sikerült neki. A matekban kevésbé biztos, ott voltak feladatok, amiket nem tudott megcsinálni. Magyarban a fogalmazást érezte könnyűnek és az elválasztásokat. Sokat készült a felvételire, és úgy érzi, most, élesben sokkal jobban teljesített, mint a próbafelvételin.
A Budapesten tanuló Balázs nagyon izgult a felvételi előtt, de úgy érzi, jól ment neki. Igazán semmi nem lepte meg a feladatsorban, de a matekot nehezebbnek érezte, különösen a koordináta rendszeres feladatot. A többiekhez hasonlóan ő is sokat készült a felvételire, járt előkészítőre, és otthon nagyon sokat gyakorolt. A beszélgetés végén elárulta, hogy nagyon megkönnyebbült most, hogy túl van az írásbelin.
A központi felvételiről szóló tudósításunkat itt nézhetitek meg:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
