A választások közeledtével hozta nyilvánosságra új oktatáspolitikai javaslatcsomagját a Tanítanék Mozgalom. A pedagógusok, szülők és diákok bevonásával készült dokumentum szerint az oktatásirányításnak végre azokra kellene hallgatnia, akik nap mint nap az iskolákban tapasztalják a rendszer működési zavarait.
Az elmúlt hónapokban egyre több oktatáspolitikai anyag jelent meg, a Tanítanék Mozgalom szerint azonban ezek jelentős része továbbra is nélkülözi azoknak a tapasztalatait, akik a közoktatás mindennapi működését belülről ismerik. A mozgalom immár tíz éve foglalkozik oktatással és oktatáspolitikával, és – saját megfogalmazásuk szerint – következetesen egy gyermekközpontú, demokratikus szemlélet mellett áll ki.
A most bemutatott javaslatcsomag célja nem egy újabb „asztalfióknak szánt” szakpolitikai dokumentum elkészítése volt, hanem az, hogy az oktatásirányítás olyan visszajelzésekre és elvárásokra reagáljon, amelyek pedagógusoktól, szülőktől és diákoktól érkeznek.
Több mint egyéves részvételi folyamat eredménye
A Tanítanék több mint egy éve kezdte el a közös munkát pedagógusokkal, szülőkkel és diákokkal – az úgynevezett „iskolahasználókkal”. A résztvevők először a legfontosabb problémákat azonosították, ezekből egy problématérkép készült, majd erre épült rá a szakpolitikai javaslatcsomag.
Egy hosszú hónapokig tartó folyamat eredményeként egy olyan részvételi alapú javaslat- és elvárásgyűjteményt állítottunk össze, melyet figyelembevéve éppen azokra hallgathat az oktatásirányítás, akik napi szinten „ott vannak a végeken”. És amennyiben a kormányzat meg is fogadja az itt leírtakat, akkor „a választópolgárok” – egyúttal „tapasztalati szakértők” – igényeiknek megfelelően járhat el.
– írják.
A bevonás részleteit a dokumentum melléklete is tartalmazza. A Tanítanék szerint a folyamat egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a rendszer problémáit legpontosabban azok tudják megfogalmazni, akik nap mint nap az iskolákban dolgoznak vagy tanulnak.
A munkában oktatási szakértők is részt vettek, akik segítettek értelmezni a felvetett problémákat, ugyanakkor a Tanítanék hangsúlyozza: a végleges dokumentum nem egy szűk szakmai kör álláspontját tükrözi. Az anyag széles körű bevonás és közös gondolkodás eredménye, amely tudatosan közérthető nyelven fogalmaz.
Újra kell gondolni, mi az iskola feladata
A dokumentum egyik központi állítása, hogy újra kell definiálni az iskola szerepét. A Tanítanék szerint tisztázni kell, mit értünk ma általános műveltség, alaptudás és nélkülözhetetlen kompetenciák alatt, és ezek hogyan kapcsolódnak a gyerekek valós igényeihez.
A javaslatcsomag hangsúlyozza: az iskola a gyerekekért van, nem fordítva. Ennek megfelelően az intézményeknek kell alkalmazkodniuk a tanulókhoz és a társadalmi változásokhoz. A Tanítanék szerint a jelenlegi diák-tanár alá-fölérendeltségi viszony nem segíti a tanulást. A javaslatcsomag az iskolát tanulóközösségként képzeli el, ahol a tanulás együttműködésen és partnerségen alapul. Felmerül az egytanítós modell átalakításának igénye is, valamint az, hogy nagyobb teret kell adni a kooperatív tanulási formáknak, akár az évfolyamkeretek fellazításával.
Tanulási terekre lenne szükség, nem hagyományos osztálytermekre
A dokumentum szerint nemcsak a tananyag és az oktatási módszerek szorulnak átalakításra, hanem az egész iskolai struktúra. Újragondolnák az órarendet, a tantárgyi és osztálystruktúrát, az értékelési rendszert, valamint az iskolaszerkezetet is. A hagyományos osztálytermek helyett olyan tanulási terekre lenne szükség, amelyek inspirálóak, rugalmasak, és támogatják a különböző tanulási formákat.
A javaslatcsomagot itt tudjátok elolvasni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
