Évekkel ezelőtt indította Jocó bácsi történelemtanár „mozgalmát” és arra buzdítja az érettségizőket, hogy nagy vizsga előtt hallgassák meg az Eye of the Tiger című számot, hogy erőt és magabiztosságot gyűjtsenek. A dal most azonban egészen más okból került újra a figyelem középpontjába: Tóth Gabi a Fidesz kongresszusán adta elő a számot, ami heves indulatokat szült a politikusok körében.
Jocó bácsi neve sokaknak egyet jelent a közérthető történelemoktatással és a diákbarát szemlélettel. Az elmúlt években egyfajta hagyománnyá vált az általa elindított „rituálé”: érettségi vagy felvételi előtt szóljon az Eye of the Tiger, a Rocky-filmek ikonikus betétdala.
A tanár szerint nem véletlen a választás. A dal feszes ritmusa, lendülete és üzenete – a küzdésről, kitartásról és önmagunk legyőzéséről – sok diákot segít abban, hogy magabiztosabban vágjon neki a vizsgának.
Most más miatt lett beszédtéma a szám
Az Eye of the Tiger az elmúlt napokban újra reflektorfénybe került, miután Tóth Gabi a Fidesz kongresszusán adta elő a dalt. Az esemény után sokan kritizálták a dalválasztást, mondván: a szám eredeti jelentése és kontextusa nehezen összeegyeztethető egy pártrendezvény hangulatával.
A dal ugyanis egyértelműen az esélytelennek tartott, alulról induló hős küzdelméről szól, aki saját erejéből, kitartással és belső fegyelemmel jut el a céljáig.
Jocó bácsi reagált a párhuzamra
Már a sokadik üzenetet kapom, amiben azt írjátok, hogy az Eye of the Tiger című dalról én jutok eszetekbe. És el is küldtétek a legújabb verziót. Köszi!
– írta a tegnapi Facebook posztjában.
Azt is megerősítette, hogy örül annak, hogy az általa elindított „mozgalom” ennyi éve él:"Amúgy tényleg jólesik, hogy hosszú évek óta tart az a mozgalom, amit indítottam, hogy felvételi, érettségi előtt szóljon mindenhol az Rocky dala. Mert van egy spéci lüktetése, ami erőt ad a vizsgázóknak. Ez tény.”
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
