Emelkedőben vannak a légúti megbetegedések az országban: a friss járványügyi adatok szerint egyre többen fordulnak orvoshoz, miközben egyszerre több vírus aktívan terjed, köztük az influenza és a koronavírus.
A gyerekek a leginkább érintettek
A A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ legfrissebb adatai szerint az akut légúti fertőzések leginkább a gyerekeket sújtják: a legtöbb beteg a 0–14 éves korosztályból kerül ki. Ebben a korcsoportban jóval többen fordulnak orvoshoz, mint a felnőttek vagy az idősek.
Az ilyen fertőzések leggyakrabban orrfolyással, torokfájással, köhögéssel és orrdugulással jelentkeznek, de sokaknál láz, fáradtság és általános rossz közérzet is előfordul. A gyerekeknél a tünetek gyakran hirtelen jönnek, és gyorsan rosszabbodhatnak, ezért érdemes ilyenkor orvoshoz fordulni.
Újra növekszik a koronavírusos és az influenzás betegek száma
Mostanában a leggyakrabban az influenza és a koronavírus (SARS-CoV-2) okoz megbetegedést. Mindkét vírus terjedése erősödik: az influenzás esetek száma várhatóan tovább nő, a koronavírusnál pedig a korábbi csökkenés megállt.
A szennyvízvizsgálatok is azt mutatják, hogy több városban emelkedő víruskoncentrációt mérnek. A COVID-19 és az influenza tünetei sokszor nagyon hasonlóak: a betegek gyakran tapasztalnak hirtelen magas lázat, hidegrázást, erős fejfájást, izom- és végtagfájdalmat, száraz köhögést és kimerültséget, ami megnehezíti, hogy pontosan melyik vírusról van szó.
Az RSV és más légúti vírusok jelenleg kisebb arányban fordulnak elő, ezek általában náthás tüneteket és köhögést okoznak, gyerekeknél ritkábban sípoló légzéssel is járhatnak.
Ingyenes oltás: érdemes élni vele
Az adatok szerint az influenzaesetek száma a következő hetekben tovább nőhet, ezért a szakemberek különösen a kockázati csoportokba tartozóknak ajánlják a védőoltást. Hogy kinek javasolt, illetve van-e ellenjavallat, érdemes háziorvossal egyeztetni, a térítésmentes vakcinára jogosultak részletes listája pedig elérhető az NNGYK honlapján.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
