Bár már 2382 iskolapszichológus dolgozik Magyarországon, túlnyomó többségük csak félállásban vagy több intézmény között ingázó szakemberként lát el feladatot. Így a 4800 oktatási intézmény felére sem jut pszichológus – főállásban pedig mindössze 52-en dolgoznak. A szakmai szervezetek szerint legalább kétszer ennyi szakemberre lenne szükség ahhoz, hogy minden iskolában valódi és elérhető mentális támogatás legyen.
Országosan 2382-re nőtt az iskolapszichológusok száma – jelentette be Facebook oldalán Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár. Ez egy év alatt 192 fős növekedést jelent, és az elmúlt 15 év adatai alapján a szakemberek száma gyakorlatilag megduplázódott: 2010-ben mindössze 998 iskolapszichológus dolgozott a rendszerben.
A számok javulása ellenére azonban még mindig korántsem biztosított, hogy minden intézményben jelen legyen pszichológus. Az államtitkár bejelentése mögött ugyanis továbbra is komoly hiányosságok húzódnak.
A szabályozás csak a legnagyobb iskoláknak garantál szakembert
A hatályos jogszabályok szerint az iskoláknak csak akkor kötelező iskolapszichológust alkalmazniuk, ha legalább 500 tanuló jár az intézménybe – ekkor is elég egy félállású szakember. Főállású pszichológust kizárólag a 1000 fő feletti iskoláknak kell biztosítaniuk, foglalja össze a Népszava.Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás a Népszavának azt mondta: a jelenlegi szabályozás már nem követi a valós igényeket. A szakszervezet nemrég egy 50 pontos javaslatcsomagot tett közzé, amelyben kiemelten szerepel, hogy minden oktatási intézménynek legyen saját, főállású iskolapszichológusa.
A számok is indokolják ezt: az Oktatási Hivatal adatai szerint mintegy 4800 feladatellátási hely működik az országban. Ahhoz tehát, hogy mindenhol legyen legalább egy szakember, legalább kétszer annyi pszichológusra lenne szükség, mint ahány jelenleg rendelkezésre áll.Tömegesen hagynák el a pályátAz UNICEF Magyarország tavasszal publikált kutatása ismét rámutatott a rendszer problémáira:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
