Jöhet az újabb pedagógussztrájk? Ezeket követeli a szakszervezet

A noks-os dolgozók béremelései mellett követelik többek között a sztrájkjogot korlátozó intézkedések eltörlését és ötelemű bérrendszer bevezetését is.

  • Székács Linda

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a nevelést és oktatást közvetlenül segítők folyamatosan elmaradó béremelése miatt kétórás figyelmeztető sztrájkra készülhet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A sztrájkhajlandóságot jelenleg kérdőívben mérik fel.

A követeléseik ugyanakkor nem csak a noks-os dolgozókat érintik. A listájukban a következő pontok szerepelnek:

  • 1. A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt vonják vissza!
  • 2. Azonnali, 50 százalékos béremelést minden köznevelésben dolgozó számára.
  • 3. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen!
  • 4. Vezessenek be ötelemű bérrendszert!
  • 5. Töröljék el a teljesítményértékelési rendszert!
  • 6. Minden, gyermekekkel töltött munkaidőt ismerjenek el tanítással lekötött munkaidőnek!
  • 7. Töröljék el az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezéseket!
  • 8. A kormány hozzon létre európai normáknak megfelelő érdekegyeztető tanácsot!
  • 9. Töröljék el a szakszervezetek működését és jogait korlátozó rendelkezéseket, azaz:

a) Töröljék el a reprezentativitásra vonatkozó szabályokat!

b) Vonják vissza a szakszervezeti tagdíjak munkáltató által történő átutalását tiltó rendelkezéseket!

  • 10. Legyen egységes Oktatási Minisztérium!

Hogy a 4-es pontban említett ötelemű bérrendszer alatt pontosan mit értenek, azzal kapcsolatban azt írják;

  • Kerüljön újra bevezetésre a garantált illetményeket tartalmazó előmeneteli és illemtényrendszer, és az illetmény alapja a mindenkori minimálbér legyen.
  • Követelik a pótlékok és megbízási díjak látható mértékű emelését.
  • A túlmunkát fizessék ki. 22 órán felül minden gyermekkel töltött munkaidő kerüljön kifizetésre az alábbi képlet szerint: alapilletmény osztva a 4,33 X 22 szorzatával.
  • Legyen külön forrás a tanórák, foglalkozáson kívüli feladatok ellátására: ennek alapja az alapbértömeg 10%-a legyen. (szalagtűző iskolaműsorok, versenyeztetés, kirándulások, pályázatok írása, és minden más, tanórán, ill. foglalkozáson kívüli tevékenység)
  • Biztosítsanak fedezetet intézményen belüli belső értékelés alapján helyi differenciálásra, melynek szempontjait az alkalmazotti testület határozza meg. (az alapbértömeg 10-15%-a legyen szétosztható)

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.