Több mint háromszáz diák vett részt a Gyermek- és Ifjúsági Országgyűlésen, ahol minisztereknek és államtitkároknak tehették fel kérdéseiket. A fiatalok többek között az iskolai étkeztetés minőségét, a vidéki orvoshiányt, a mesterséges intelligencia felelős használatát és az internethasználat biztonságát firtatták.
Több mint ötven iskolájából és a határon túlról is érkeztek általános- és középiskolás diákok a Parlament Felsőházi termébe a XI. Gyermek- és Ifjúsági Országgyűlés alkalmából. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és az Országgyűlés közös rendezvénye idén is a Gyermekjogok Világnapjához kapcsolódott, derült ki az Euronews tudosításából. A „Milyen kérdést intéznék a miniszterekhez, ha képviselő lennék?” pályázat legjobbjai kaptak meghívást.
Megkérdőjelezték az iskolai biztonságot és az étkeztetés minőségét
A fiatalok interpellációkat imitáltak, vagyis parlamenti kérdéseket tettek fel a kormány tagjainak. Az idei évben a legnépszerűbb témák közé tartozott a mesterséges intelligencia felelős használata, az internetbiztonság, a környezetvédelem, a sport és az egészségügy helyzete.
"Most először jelentek meg olyan kérdések, hogy a gyerekek nem érzik magukat teljesen biztonságban az interneten” – mondta Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke. Hozzátette: többen az iskolai biztonság javításáról is érdeklődtek.
A rendezvény célja a szervezők szerint az volt, hogy a fiatalok testközelből tapasztalják meg a demokrácia működését, és megértsék a parlamenti döntéshozatal folyamatát. Az esemény fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke és a Fidesz alapító tagja volt.
A szervezők abban is bíznak, hogy az ilyen kezdeményezések ellensúlyozhatják az Európai Unió részéről érkező jogállamisági kritikákat, amelyek a magyar törvényhozás függetlenségét és a kormánypárt szerepét érik. Ez alapján a Gyermek- és Ifjúsági Parlament egyszerre szolgálhat oktatási és politikai célokat: miközben a gyerekek a demokrácia működését tanulják, az esemény a kormány számára is lehetőséget kínál demokratikus imázsának erősítésére.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
