16 éves kor után is járhat még általános iskolába a diák?

Mutatjuk, hogy meddig maradhat a diák az iskolában.

A köznevelési törvény szerint a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti a 16. életévét – hívta fel a figyelmet az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala. Ez azt jelenti, hogy a tanév végén megszűnik a diák tankötelezettsége, vagyis innentől kezdve már nem kötelező iskolába járnia.

Kiderült, hány elsősnek kellett idén évet ismételnie

Felmerülhet azonban a kérdés: mi történik azokkal, akik 16 évesen még nem fejezték be az általános iskolát?

A hivatal tájékoztatása szerint „a köznevelési törvény 60. § (2) bekezdés a) pontja szerint a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.”

A szabály alól kivételt képeznek a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI-s diákok), akiknek tankötelezettsége 23 éves korukig is meghosszabbítható.

Érdemes azt is tudni, hogy az iskolák nem térhetnek el a törvényben rögzített szabályoktól, így a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket minden esetben a jogszabályok alapján kell alkalmazni.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.