Annyi iskolásnál jelentkezett hányás-hasmenés Veresegyházon, hogy bevizsgálják a pénteki ebédet

A veresegyházi iskolákban tömegesen betegedtek meg a gyereknek, többen kórházba kerültek.

A Veresegyház város közösségi oldalára kitett közleménybe kiderült, hogy az erős hányással és hasmenéssel járó megbetegedések kapcsán felmerült annak a lehetősége is, hogy  a pénteki ebéd okozhatta a panaszokat.
Egyeztetve a Kalória Kft. vezetőjével azt a tájékoztatást kaptuk, hogy 3000 adag étel került pénteken több településre is kiszállításra, és máshonnan ilyen jellegű visszajelzések nem érkeztek.
- olvasható a közleményben, melyben kitértek arra is, hogy abban az EGYMI-ben is rengeteg volt a hiányzó, ahol pénteken nem volt tanítás, ezért a diákok nem is fogyasztottak az ételből.
Bár a gyerekeket ellátó orvosotoktól nem érkezett bejelentés a NÉBIH felé, azonban, hogy kizárják az ételmérgezés lehetőségét, a szolgáltató kérte a pénteki ebédminták laboratóriumi vizsgálatát. A NÉBIH gödöllői munkatársai soron megkezdték az ételminták vizsgálatát, melynek eredményéről az önkormányzat a lakosságot is tájékoztatni fogja.
Az Eduline-on beszámoltunk arról, hogy a múlt héten Angyalföldön 611 diáknál és dolgozónál jelentkezett hányás és hasmenés, miután múlt héten a menzán ebédeltek. Közülük nyolcvan gyerek került kórházba. Emiatt a XIII. kerületi önkormányzat péntekre saját forrásból biztosította az étkeztetést, ezen a héten pedig máshonnan hozzák majd az ételt az iskolákba, óvodákba.
Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.