Megvannak a 2025-ös kompetenciamérés eredményei

Úgy néz ki, megállt a romló tendencia, mert idén több tárgyból több évfolyamon is országos szinten magasabb átlagpontszámot értek el a diákok. Az Eduline tud olyan középiskoláról, ahol a tanulók a tesztnél a ChatGPT-t is használták.

Az Oktatási Hivatal közzétette a 2024/2025-ös tanévi digitális országos kompetenciamérés (OKM) eredményeit, melyet  2025. március 24. és 2025. június 30. között 3 049 intézmény több mint 584 000 tanulója töltött ki  4-11. évfolyamon szövegértésből és matematikából, 6–11. évfolyamon természettudományból és angol vagy német nyelvből, 5–11. évfolyamon pedig digitális kultúrából és történelemből.

Az OH az oldalán úgy fogalmazott, hogy az országos átlageredmények valamennyi területen és szinte minden évfolyamon javultak.

  • Szövegértésből a hetedikesek és a kilencedikesek jóval több pont értek el.
  • Matekból a hetediksek és a kilencedikesek eredménye javult leginkább.
  • Természettudományból, angolból és célnyelvből, digitális kultúrából és – az ötödikesek kivételével – történelemből is magasabb átlagpontszámok születtek, mint a 2024-es mérésen.

Ezen kívül német nyelvből és célnyelvből is javuló tendencia figyelhető meg.

 

Veres Viktor

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a negyedikesek és az ötödikesek viszont átlagosan kevesebb pontot értek el. Az Oktatási Hivatal szerint ennek hátterében a tesztdizájn változása áll.

Fontos tudni, hogy az Eduline tud olyan középiskoláról, ahol a diákok egy része a ChatGPT-t használta a kompetenciamérés kitöltéséhez.

Főleg a matekfeladatokat lehet vele jól megoldani, hiszen egy gépről van szó, ami a saját magába integrált számológépet használja. Az irodalom és történelem feladatoknál már nem igazán működik, én nem is használom hozzá, de sokan mások meg igen, így időt nyernek még, még akkor is, ha rossz is a gép megfejtése

– nyilatkozta még tavasszal a szerkesztőségünknek az egyik diák, aki hozzátette, hogy az osztályukban 30 diákból 28-an a mostani felmérésen is használtak mesterséges intelligenciát.

Nemrég pedig beszámoltunk arról is, hogy Schiller Mariann, magyar-angol szakos tanár, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja úgy fogalmazott, hogy nagymértékben és rohamosan romlik a gyerekek szövegértése. Az is látható, hogy minél idősebbek, annál rosszabbak az eredmények. Ennek sok oka van, de talán a legfontosabb, hogy egyre kevesebb olyan szöveggel találkoznak, amelyekhez közük van.

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.