Értelmetlen a házi feladat, ha úgyis a mesterséges intelligencia csinálja meg?

A házi feladat hasznossága már a mesterséges intelligencia megjelenése előtt is vitákat váltott ki, az AI miatt viszont méginkább megkérdőjeleződött, hogy szükség van-e rá.

  • Székács Linda

Mostanra már szinte teljesen beépült a mesterséges intelligencia használata a házi feladatok megoldásába - erre világít rá a College Board friss kutatása, amely szerint 2025 január-május között 79 százalékról 84 százalékra nőtt azoknak a középiskolásoknak a száma, akik ezzel oldják meg az iskolában kapott otthoni feladatokat.

A Govtech cikke szerint emiatt vannak tanárok, akik már nem is adnak házi feladatokat a diákjaiknak pontosan azért, mert tudják, hogy nem ők csinálják meg. Mások viszont még nem tettek le a gyakorlatról, ami akár - szintén a mesterséges intelligencia miatt - konfliktusforrás is lehet a diákok és a tanárok között amiatt, mert a pedagógusok akkor is azt gondolják, hogy az AI oldotta meg a leadott házikat, ha az valójában nem úgy történt.

A vád egyébként nem alaptalan, hiszen a mesterséges intelligencia már arra is képes, hogy a diákok jegyzeteiből esszét írjon, a matematikai példákat pedig akár részletesen is levezeti ahelyett, hogy csak a megoldást dobná ki, ami tényleg ahhoz vezet, hogy a diákoknak a kisujjukat sem kell megmozdítani.

Évek óta vitás

A házi feladat hasznosságának kérdése egyébként már hosszú ideje, jóval a mesterséges intelligencia megjelenése előtt is vitákat váltott ki. Lengyelországban tavaly például egyenesen betiltotta az általános iskolákban a helyi oktatási miniszter arra hivatkozva, hogy egy 2016-os OECD elemzés szerint az alapfokú oktatás akkor működik jól, ha a diákok pihenhetnek, és sok időt tölthetnek a szabad levegőn. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy minél inkább saját tempójukban, sokszor játékosan sajátítsanak el készségeket, amelyre a későbbi tudást építhetik.

A gyerekeknek az iskola után pihenni kell, nem feladatokat megoldani

- nyilatkozta akkor Barbara Nowacká oktatási miniszter.

Hasonlóképp vélekedik egy amerikai tanár, Libby Rosenbaum is, aki szerint ha egy diák a tanórán nem érti meg a tananyagot, a házi feladattal sem fog boldogulni otthon, aminek a megoldása egyrészt így nem produktív, másrészt pedig frusztrációt is okoz.

Egy másik pedagógus, Aryn Kennedy szerint viszont az olvasás nagyon is hasznos, és a matematika házi feladatok megoldása is hatékonyabb lehet a nyugodt otthoni környezetben, mint az iskolában a zajos diákok között. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban pedig a pedagógus elmondta; az iskola által nyújtott laptopokon blokkolják az AI-t, emellett a házi feladatokat mindenképpen kézzel kell megoldaniuk a tanulóknak. Ez azt jelenti, hogy azokat akkor is le kell írniuk, ha egyébként a mesterséges intelligenciát használták a megoldáshoz. A másolás pedig sok esetben segíti a tanulást.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.