Értelmetlen a házi feladat, ha úgyis a mesterséges intelligencia csinálja meg?

A házi feladat hasznossága már a mesterséges intelligencia megjelenése előtt is vitákat váltott ki, az AI miatt viszont méginkább megkérdőjeleződött, hogy szükség van-e rá.

  • Székács Linda

Mostanra már szinte teljesen beépült a mesterséges intelligencia használata a házi feladatok megoldásába - erre világít rá a College Board friss kutatása, amely szerint 2025 január-május között 79 százalékról 84 százalékra nőtt azoknak a középiskolásoknak a száma, akik ezzel oldják meg az iskolában kapott otthoni feladatokat.

A Govtech cikke szerint emiatt vannak tanárok, akik már nem is adnak házi feladatokat a diákjaiknak pontosan azért, mert tudják, hogy nem ők csinálják meg. Mások viszont még nem tettek le a gyakorlatról, ami akár - szintén a mesterséges intelligencia miatt - konfliktusforrás is lehet a diákok és a tanárok között amiatt, mert a pedagógusok akkor is azt gondolják, hogy az AI oldotta meg a leadott házikat, ha az valójában nem úgy történt.

A vád egyébként nem alaptalan, hiszen a mesterséges intelligencia már arra is képes, hogy a diákok jegyzeteiből esszét írjon, a matematikai példákat pedig akár részletesen is levezeti ahelyett, hogy csak a megoldást dobná ki, ami tényleg ahhoz vezet, hogy a diákoknak a kisujjukat sem kell megmozdítani.

Évek óta vitás

A házi feladat hasznosságának kérdése egyébként már hosszú ideje, jóval a mesterséges intelligencia megjelenése előtt is vitákat váltott ki. Lengyelországban tavaly például egyenesen betiltotta az általános iskolákban a helyi oktatási miniszter arra hivatkozva, hogy egy 2016-os OECD elemzés szerint az alapfokú oktatás akkor működik jól, ha a diákok pihenhetnek, és sok időt tölthetnek a szabad levegőn. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy minél inkább saját tempójukban, sokszor játékosan sajátítsanak el készségeket, amelyre a későbbi tudást építhetik.

A gyerekeknek az iskola után pihenni kell, nem feladatokat megoldani

- nyilatkozta akkor Barbara Nowacká oktatási miniszter.

Hasonlóképp vélekedik egy amerikai tanár, Libby Rosenbaum is, aki szerint ha egy diák a tanórán nem érti meg a tananyagot, a házi feladattal sem fog boldogulni otthon, aminek a megoldása egyrészt így nem produktív, másrészt pedig frusztrációt is okoz.

Egy másik pedagógus, Aryn Kennedy szerint viszont az olvasás nagyon is hasznos, és a matematika házi feladatok megoldása is hatékonyabb lehet a nyugodt otthoni környezetben, mint az iskolában a zajos diákok között. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban pedig a pedagógus elmondta; az iskola által nyújtott laptopokon blokkolják az AI-t, emellett a házi feladatokat mindenképpen kézzel kell megoldaniuk a tanulóknak. Ez azt jelenti, hogy azokat akkor is le kell írniuk, ha egyébként a mesterséges intelligenciát használták a megoldáshoz. A másolás pedig sok esetben segíti a tanulást.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.