Értelmetlen a házi feladat, ha úgyis a mesterséges intelligencia csinálja meg?

A házi feladat hasznossága már a mesterséges intelligencia megjelenése előtt is vitákat váltott ki, az AI miatt viszont méginkább megkérdőjeleződött, hogy szükség van-e rá.

  • Székács Linda

Mostanra már szinte teljesen beépült a mesterséges intelligencia használata a házi feladatok megoldásába - erre világít rá a College Board friss kutatása, amely szerint 2025 január-május között 79 százalékról 84 százalékra nőtt azoknak a középiskolásoknak a száma, akik ezzel oldják meg az iskolában kapott otthoni feladatokat.

A Govtech cikke szerint emiatt vannak tanárok, akik már nem is adnak házi feladatokat a diákjaiknak pontosan azért, mert tudják, hogy nem ők csinálják meg. Mások viszont még nem tettek le a gyakorlatról, ami akár - szintén a mesterséges intelligencia miatt - konfliktusforrás is lehet a diákok és a tanárok között amiatt, mert a pedagógusok akkor is azt gondolják, hogy az AI oldotta meg a leadott házikat, ha az valójában nem úgy történt.

A vád egyébként nem alaptalan, hiszen a mesterséges intelligencia már arra is képes, hogy a diákok jegyzeteiből esszét írjon, a matematikai példákat pedig akár részletesen is levezeti ahelyett, hogy csak a megoldást dobná ki, ami tényleg ahhoz vezet, hogy a diákoknak a kisujjukat sem kell megmozdítani.

Évek óta vitás

A házi feladat hasznosságának kérdése egyébként már hosszú ideje, jóval a mesterséges intelligencia megjelenése előtt is vitákat váltott ki. Lengyelországban tavaly például egyenesen betiltotta az általános iskolákban a helyi oktatási miniszter arra hivatkozva, hogy egy 2016-os OECD elemzés szerint az alapfokú oktatás akkor működik jól, ha a diákok pihenhetnek, és sok időt tölthetnek a szabad levegőn. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy minél inkább saját tempójukban, sokszor játékosan sajátítsanak el készségeket, amelyre a későbbi tudást építhetik.

A gyerekeknek az iskola után pihenni kell, nem feladatokat megoldani

- nyilatkozta akkor Barbara Nowacká oktatási miniszter.

Hasonlóképp vélekedik egy amerikai tanár, Libby Rosenbaum is, aki szerint ha egy diák a tanórán nem érti meg a tananyagot, a házi feladattal sem fog boldogulni otthon, aminek a megoldása egyrészt így nem produktív, másrészt pedig frusztrációt is okoz.

Egy másik pedagógus, Aryn Kennedy szerint viszont az olvasás nagyon is hasznos, és a matematika házi feladatok megoldása is hatékonyabb lehet a nyugodt otthoni környezetben, mint az iskolában a zajos diákok között. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban pedig a pedagógus elmondta; az iskola által nyújtott laptopokon blokkolják az AI-t, emellett a házi feladatokat mindenképpen kézzel kell megoldaniuk a tanulóknak. Ez azt jelenti, hogy azokat akkor is le kell írniuk, ha egyébként a mesterséges intelligenciát használták a megoldáshoz. A másolás pedig sok esetben segíti a tanulást.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.