Ekkora fizetést kaphatnak havonta a duális képzésben tanulók

A szakképzési ösztöndíjnál jóval magasabb összeget kaphatnak a duális képzésben tanuló diákok.

A duális képzés olyan középfokú szakképzés, ahol a tanulók egyszerre tanulnak iskolában és szereznek gyakorlati tapasztalatot egy munkahelyen, például egy cégnél vagy vállalatnál. Az elméleti oktatás és a gyakorlati munka egymást kiegészítve segíti, hogy a diákok a tanulmányaik végére valódi szakmai tudással és tapasztalattal rendelkezzenek, így könnyebben el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon.

Pályaválasztás előtt: már elérhető a 2025/2026-os szakmafüzet

Az Innovatív Képzéstámogató Központ tájékoztatása szerint a duális képzésben részt vevő tanuló szakképzési munkaszerződést köt a vállalattal, és ezért havonta legalább 100 000, legfeljebb 170 000 forint munkabért kap. A pontos összeg attól is függ, mennyire felkészült a tanuló, és milyen a tanulmányi eredménye. A fizetésből csak a társadalombiztosítási járulékot vonják le.

Ezen felül a tanulók további juttatásokban is részesülhetnek, hasonlóan ahhoz, amit a szakképzett dolgozók kapnak az adott munkahelyen. Ezek a plusz juttatások évente legfeljebb a minimálbér összegéig terjedhetnek, és a tanuló a ledolgozott napok arányában jogosult rájuk.

Középiskolai felvételi: mi a különbség a technikum, a szakgimnázium és a szakiskola között?

A szakmai ösztöndíjakról ebben a cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.